Allianz kutatás: 49,5 százalékunk már nem engedheti meg magának, hogy kedve szerint utazzon
Az elmúlt két évben a Covid-helyzet miatt sok esetben kiszámíthatatlanná vált az utazás, és órákat töltöttünk azzal, hogy naprakészek legyünk az aktuális előírásokkal kapcsolatban. Éppen ezért inkább akkor sem utaztunk külföldre, amikor éppen lehetett, vagy az utazás előtti hetekre, napokra hagytuk a szervezést. Idén nyáron a pandémia szempontjából talán úgy érezhetjük, mintha minden újra a normális kerékvágásban menne, de a járvány még nem múlt el, és a közlekedési szektor kiszámíthatatlanságai – pl. késések, tömeges járattörlések, elkevert csomagok –, valamint Ukrajna orosz megszállása miatt továbbra is bizonytalanságokra számíthatunk. De hogyan gondolkodunk most valójában az utazásokról?
Később kezdjük szervezni, de többet stresszelünk
A biztosító felmérése rámutatott, hogy az elmúlt két év tapasztalatai alapján a válaszadók több mint fele (51,2%) egy-két hónappal az utazás előtt kezdi el szervezni azt. A kitöltők harmada ennél is előrelátóbb és fél évvel korábban elkezdi tervezni a nyaralását. Elenyésző viszont azok száma (2,9%), akik már egy évvel korábban nekifognak a szervezésnek, és azoké is, akik az utolsó pillanatra, csupán pár nappal a kitűzött időpont előttre hagyják (2,2%).
Közel 50 százalék úgy véli, az óriási mértékű áremelkedés lett a legnagyobb nehezítő tényező a külföldi nyaralások kapcsán, főként a repülőjegyek esetében, ezért már nem engedhetik meg maguknak, hogy olyan gyakran és oda utazzanak, ahová szeretnének. Emellett ugyanennyi kitöltő számára rengeteg idővel és stresszel járt utánanézni az aktuális utazási és járványügyi szabályoknak az elmúlt időszakban. 39 százalékunk számára pedig különösen bosszantó, hogy a világban és a körülöttünk zajló események folyamatos változása miatt nem tud semmit időben megtervezni.
Hosszú távon is több extra költségre számítunk
Ennek ellenére a legtöbben (45,4%) azt vallják, hogy a Covid-helyzet nem változtatott az utazástervezési szempontjaikon, és a jövőben is a saját kényelmi, illetve érdeklődési igényeiket szem előtt tartva szervezik az utakat. Sokak számára (39,8%) viszont a nagyobb biztonságérzet miatt prioritás lett, hogy saját apartmant vagy házat béreljenek, továbbá 27,3 százalék számára a belvárosi elhelyezkedés is fontos tényező a szállás kiválasztásánál, hogy minél kevesebb tömegközlekedéssel is könnyen elérhetők legyenek a látnivalók. Ugyanakkor mindössze 8,3 százalék azok száma, akik tömegközlekedés helyett szívesebben bérelnek autót vagy vesznek igénybe autómegosztó szolgáltatást a célországban. A kitöltők közel negyedének (24,4%) a pandémia következtében az ár lett a fő szempont az utazások során, így mindenből a legolcsóbbat választják, legyen szó közlekedésről, szállásról, étkezésről vagy programokról.
Az utak időtartamát tekintve a válaszadók csaknem 41 százaléka szerint a rövid kiruccanások és a hosszabb utazások kombinációja a legjobb, így mindkettővel tervez a jövőben. 34,6 százalékuk inkább ritkán, évente egyszer-kétszer szeretne majd utazni, de akkor hosszabb időre. 24,6 százalékuk ezzel szemben évente legalább négyszer tervez utazni, ám rövidebb időszakokra.
Az utazásokra való felkészülés során a megkérdezettek 76 százaléka számára prioritás az előzetes, körültekintő tájékozódás annak érdekében, hogy váratlanul felmerülő helyzetek esetén is egészségügyi és pénzügyi biztonságban érezhesse magát. Közel harmaduk ezen felül több járulékos költséggel – pl. utasbiztosítással és egészségbiztosítással – tervez, mint korábban. Minden negyedik kitöltő vallja azt, hogy a Covid-időszak előtt nem tervezte meg előre a nyaralása programjait, de most már ez is fontos számára. Utazásszervezőt viszont csupán 12,7 százalék választ, hogy ezzel is csökkentse a szervezéssel járó stresszt. Ezenkívül kevesebb, mint 1 százalék állítja csak, hogy ugyanúgy készül utazásaira, mint a járványidőszak előtt.
Az utasbiztosításban bízunk a leginkább
A válaszadók számára legnagyobb arányban (42,9%) a célországban való megbetegedés vagy baleset okozhatja a legtöbb bosszúságot egy utazás során, de a csomagok elkeveredése (15,9%), illetve a járatkésések és -törlések (14,9%) is idegtépő perceket okoznak. Ilyen esetekben viszont egy ezekre a kockázatokra kiterjedő utasbiztosítással kártérítést kaphatunk, illetve szükség esetén fedezhetjük a kórházi ellátásunkat vagy hazaszállításunkat. Éppen ezért a kitöltők 83 százaléka elsősorban utasbiztosítással biztosítja be magát és a családját a változó, kiszámíthatatlan utazási körülményekkel szemben, enélkül nem megy külföldre. Közülük 23,4% pedig olyan utasbiztosítást választ, amely a járványhelyzetből adódó kockázatokat, például a járattörlést is lefedi.
„A légijárat késése, a járattörlés a kezdetek óta a légiközlekedés velejárói, ezért a legtöbb utasbiztosítási csomagban – így nálunk is – található erre vonatkozó fedezet. Az újonnan bevezetett, blokklánc-technológián alapuló okosszerződéssel a kártérítést ügyfeleink akár 24 órán belül megkaphatják. A szolgáltatás valóban sokkal egyszerűbbé tette a járatkésés és törlés esetén a kár kezelést, mivel a járatokat érintő káresemény bekövetkezése után automatikusan és gyorsan hozzájuthatnak a kártérítési összegéhez. A biztosítási eseményt ugyanis nem szükséges bejelenteni, ahogy ezzel a fedezettel a dokumentumokat és igazolásokat a biztosító felé sem kell elküldeni, ugyanis a szerződéskötéskor a járat-, illetve bankszámlaszám megadásával a kártérítés elbírálása automatikussá válik. A kifizetés szintén automatikusan történik a repülőgépjárat törlését vagy késését követően a választott biztosi csomag limitének megfelelően. Ezáltal a folyamat amellett, hogy ügyfélbarát, biztonságos és emberi felügyeletet sem kíván” – emelte ki Bácskai Rita, az Allianz Hungária . utasbiztosításokért felelős senior üzletfejlesztési tanácsadója
Ezenkívül a kitöltők 65 százaléka a bizonytalanságok kiküszöbölésére kizárólag olyan szállást foglal, ami előzetesen lemondható és aminek az ára visszaigényelhető, vagy olyat, amit a helyszínen kell kifizetni. Ehhez hasonlóan a felmérésben résztvevők negyede csak átfoglalható vagy visszatéríthető repülő-/hajó-/vonat-/buszjegyet vesz, hogy ne vesszen el a kifizetett összeg, ha történik valami. Ugyanennyien pedig az autós utazást részesítik előnyben, hogy rugalmasan tudjanak közlekedni és jó eséllyel bárhonnan haza tudjanak jutni, ha baj van.
Kevésbé tudunk majd kikapcsolódni a nyaraláson
A kutatásból az is kiderült, hogy a koronavírus-járvány előtt a megkérdezettek csaknem 87 százaléka teljesen vagy nagyon ki tudott kapcsolódni az utazások során, kizárva a hétköznapi problémákat. Mindössze 13,2 százalék azok aránya, akik nem, vagy csak közepesen tudták elengedni magukat. Azonban a jövőre vonatkozóan már egy hangyányival kevésbé vagyunk optimisták. Közel 8 százalékkal kevesebben, 79,3 százalék gondolja úgy, hogy teljesen vagy nagyon ki fog tudni kapcsolódni, míg ugyanennyivel többen úgy vélik, egyáltalán nem vagy nem igazán fogják tudni elengedni magukat.
A pihenő üzemmód eléréséhez a válaszadók többféle praktikát alkalmaznak. 74,6 százalékuk korlátozza a telefonhasználatot valamilyen formában: kikapcsolja a céges telefont vagy eleve magával sem viszi, vagy csak a legszűkebb családi, baráti körnek veszi fel, vagy ideiglenesen kikapcsolja az összes értesítést, esetleg ne zavarjanak üzemmódra állítja azokat. 56,3 százalékuk az e-mailjeit sem nézi, közülük azonban 35,6 százalék csak a munkahelyi leveleit ignorálja, a személyesekre rápillant. 19,5 százalékuk pedig közösségimédia-detoxot is tart. A digitális világ korlátozása mellett a kérdőív kitöltőinek 58 százaléka olvasással vagy zenehallgatással tud a legjobban kikapcsolódni, 12,7 százaléka pedig meditál vagy relaxál is az utazás előtt és alatt is. 46,3 százalék mondja azt, hogy nincs semmilyen különleges praktikája, mivel rögtön magába tudja szippantani az adott hely.
