Alvászavar: szívünk csendes gyilkosa
A szívbetegség még mindig vezető halálok Magyarországon
Átlagosan évente 20.000 ember hal meg ischaemiás szívbetegség és szívizomelhalás miatt. Ez a szám a rosszindulatú daganatos betegségben elhunytakét is meghaladja, így vezető halálokként tartjuk számon. Mivel számos felnőttet érinthet, már 40 éves kortól ajánlott évente kivizsgáltatni magunkat – melyet az Affidea Magyarország kardiológiai szakrendelésén is megtehetünk. Ám abban az esetben, ha a családunkban már előfordult korábban fiatalkori szív- és érrendszeri probléma, ne várjunk.
Mire számítsak a kivizsgáláson?
A kardiológiai kivizsgálás fájdalommentes, így nincs mitől tartanunk. Azért viszont, hogy minden kételyt eloszlassunk, néhány pontban összefoglaltuk a vizsgálat folyamatát:
1. lépés: az anamnézis felvétele:
A vizsgálat előtt a páciens családi hátterét, életmódját térképezi fel az orvos. Emellett pedig egy friss laboreredményben átnézi a legfontosabb rizikófaktorokat (vesefunkció, húgysav, koleszterin, vércukor, stb.).
2. lépés: a fizikális vizsgálat
Ez általában fonendoszkóppal történik. Ez egy kézi diagnosztikai eszköz, amellyel a tüdő és a szív hangjait hallgatja meg a szakember.
3. lépés: vérnyomásmérés és nyugalmi EKG
A következő pontban megmérik a vérnyomásunkat és elektrokardiográfiával a nyugalmi szívműködésünket. Ez után egy szívultrahangot is készíthet a kardiológus.
4. lépés (szükség esetén): további vizsgálatok
Ha az orvosunk úgy ítéli meg, hogy szükséges, akkor 24 órás vagy terheléses EKG-t, esetleg 24 órás vérnyomásmérést végeztet majd velünk. Ezt egészítheti ki egy szív MR- és koszorúérfestés, egy szív CT-vizsgálat vagy egy terheléses szívizom szcintigráfia.
Alvászavar: miért jelent komoly gondot?
A fent említett rizikófaktorok mellett pedig fontos, hogy odafigyeljünk alvásunkra is. Ha például horkolunk, az súlyos esetben azt jelenti, hogy éjszaka nem veszünk levegőt. Ez még akkor is baj, ha nem vagyunk túlsúlyosak. A jelenség ugyanis a kialakuló oxigénhiány miatt a szívritmuszavar és a kóros szív- és érrendszeri folyamatok táptalaja. Arról nem is beszélve, hogy az apnoé a stroke és az infarktus lehetőségét is tovább fokozza. Ezekre hajnalban alapvetően is nagyobb sajnos az esélyünk.
Az alvászavar azonban akkor is problémás, ha nem horkolunk közben. Ha szervezetünk cirkadián ritmusát folyamatosan felbolygatja az éjjeli álmatlanság vagy bármilyen alvásprobléma, az a szívünkre is kihat. Ha bármelyiket hosszabb ideje tapasztaljuk, konzultáljunk először alvásszakértővel, később pedig kardiológussal!
