Anyukától nyugdíjasig: sokaknak lehet rémálom a netezés

Az online tér ma már mindennapi közszolgáltatás: bankolunk, ügyet intézünk, tanulunk és dolgozunk benne. Mégis, a digitális felületek jelentős része ma sem hozzáférhető mindenki számára – pedig nemcsak etikai, hanem jogi és üzleti kérdés is: a befogadó tervezés bizonyítottan javítja a felhasználói élményt, növeli az ügyfélelégedettséget, és közvetlen bevételt hozhat. 

Pulay Gellért, az Országos IT Megmérettetés ötletgazdája szerint az akadálymentesség nem „külön modul”, amit a fejlesztés végén rápattintunk egy weboldalra vagy appra, hanem az architektúra része az első perctől. Szerinte az a digitális termék, amelyik a különböző élethelyzetekben – gyengébb látás, átmeneti sérülés, zajos környezet, egy kézzel használat, kognitív terhelés – is jól működik, mérhetően kevesebb hibát, kevesebb ügyfélszolgálati panaszt és kevesebb lemorzsolódást okoz. A verseny ezért is tart fenn önálló akadálymentesség-kategóriát: itt nem „trükköket” díjaznak, hanem a problémalátást, a felhasználói útvonalak tisztaságát és a szabványok (például a WCAG) következetes alkalmazását. Pulay hangsúlyozza, hogy a hozzáférhetőség ma már megfelelési kérdés is: az EU-s irányelvek és a piaci elvárások egy irányba mutatnak, és azok a csapatok lesznek versenyképesek, amelyek ezt beépítik a napi gyakorlatukba.

Az akadálymentes web és mobilfelület nem esztétikai kérdés, hanem használhatósági és mérhető üzleti ügy. Billentyűzetes bejárhatóság, megfelelő kontraszt, alternatív szövegek a képekhez, jól címkézett űrlapok, érthető hibaüzenetek, feliratos és leírással kiegészített videók, nagyítható tipográfia, kiszámítható fókuszkezelés, érthető navigáció – mind olyan elemek, amelyek egyszerre segítik a látás- és hallássérült, mozgáskorlátozott, neurodivergens felhasználókat, és közben mindenki másnak is jobb élményt adnak. A jó hír: a hozzáférhetőség nagy része nem „drága extra”; sokkal inkább tervezési és ellenőrzési fegyelem kérdése.

Van, aki ebből csinált karriert

„Nekem ez alternatív karrierút lett” – Almády-Palotai Balázs, többszörös dobogós az OITM akadálymentesség-kategóriájában

„Amikor az ember egy helyen, egy munkakörben dolgozik hosszabb ideje, nem feltétlenül látja, milyen lehetőségek, kérdések, problémák vannak a kicsit távolabbi területeken” – mondja Almády-Palotai Balázs, kilenc éve a pályán lévő frontend fejlesztő. „Én éppen az Országos IT Megmérettetésen keresztül kezdtem el megismerkedni az akadálymentesítéssel, most már a nemzetközi vizsgára tanulok, és mondhatom, hogy nekem ez egy alternatív karrierút lett.”

„Kiemelt szerepe van ennek a területnek abban, hogy bárki – akár egy nyugdíjas, egy anyuka, akinek ott van a karján a kisgyerek, egy látás-, vagy hallássérült – jól tudjon használni egy applikációt. Sajnos a frontend fejlesztő képzéseknél nincs kellő hangsúly az akadálymentességen, pedig az öregedő társadalmunkban ez kulcskérdés. Ez egy valódi interdiszciplináris terület, egyszerre szükséges az empátia, a pszichológia, a programozás és a felhasználói élmény fejlesztése.”

„Ez egy nagyon jó tapasztalás lehet annak, aki szeretné megnézni, hogy jó helyen van-e, vagy kipróbálná magát mondjuk egy DevOps vagy egy security feladatban, amibe élesben nem merne beugrani” – teszi hozzá, kiemelve, hogy a verseny kockázatmentes, mégis valós piaci helyzeteket modellező feladatokkal dolgozik.

Miért most? Szabályozás, reputáció, bevétel

A következő években az EU-s megfelelés még inkább fókuszba hozza az akadálymentességet, a fogyasztói elvárások pedig már ma is büntetik a zártnak bizonyuló digitális élményt. A vállalatok számára ez egyszerre PR- és „P/L-kérdés”: a befogadó felületek többet adnak el, kevesebb a kosárelhagyás és a supportköltség, jobb a keresőoptimalizálás, stabilabb a márka iránti bizalom. Azok a cégek, amelyek a design- és fejlesztési folyamataikba beépítik a hozzáférhetőségi ellenőrzőlistákat és rendszeres felhasználói teszteket, kiszámíthatóan jobb termékeket szállítanak – és ezt a piaci számok is visszaigazolják.

Az Országos IT Megmérettetés éppen ezt a szemléletet díjazza: a technológiát értő, de azon túlmutató, empatikus és rendszerszintű gondolkodást. A tavalyi AI-kategória példája is azt mutatta, hogy a „gépi” teljesítmény akkor ér valamit, ha emberi ítélőképességgel párosul – ezt az idei mottó is kimondja. Az akadálymentesség-kategória feladatai ezért nem „szabvány-kvízek”: valós élethelyzeteket, valós felhasználói útvonalakat kérnek számon.

A nevezés már elindult: a résztvevők tizenhat szakmai területen, öt online fordulón át mérhetik össze tudásukat, a legjobbak pedig élő, streamelt döntőben találkoznak. Több mint ötven munkaadó – a hazai IT-ökoszisztéma meghatározó szereplői – kifejezetten itt keres új kollégákat, a fődíj pedig nemzetközi szakmai kiküldetés: a 2026-os Intertraffic Amsterdam szakkiállítás az Asura Technologies csapatával közösen. Aki szeretne nevezni, a részleteket a megmerettetes.hu oldalon találja; a határidő október 29. Az OITM az a terep, ahol a kód mögött az emberi ész kerül reflektorfénybe – az akadálymentes web és appok világában pedig ennél aktuálisabb üzenet aligha létezik.