ÁSZ: A digitális oktatás eredményei és hatásai
A digitális oktatás és a hagyományos tantermi oktatás lényegi különbsége nem csak az oktatás során használt eszközökben nyilvánul meg. A digitális eszközpark fejlesztésén túl, új szemléletmód, új pedagógiai módszertan, új tanulási módszerek, a tanulási életpálya nyomon követhetősége, új követelményrendszer kialakítása, mind a versenyképességet növelő lehetőségeket jelentenek.
A COVID-19 járvány miatti digitális oktatásra való áttérés összességében nem hozott számottevő változást az oktatás eredményességében a felvételi és érettségi eredmények alapján. A középiskolai felvételik eredményeiben egyik évről a másikra tapasztalható változások mértékükben nem térnek el a 2010-2020 években tapasztalt értékektől, trendszerű változás nem történt. A nappali tagozatos érettségi vizsgák eredményeiből látható, hogy azokból a tantárgyakból, ahol 2020-ban visszaesés történt, 2021-ben hasonló mértékű korrekció, javulás volt tapasztalható az előző évhez viszonyítva. A középiskolai felvételi és a nappali tagozatos érettségi átlageredmények adatai is arra utalnak, hogy a 2020-2022 években trendszerű változás nem történt a digitális távoktatás következtében, és az új kihívásokhoz a tanulók, a szülők és a pedagógusok is alkalmazkodni tudtak. A COVID-19 járványhelyzet rávilágított ugyanakkor arra, hogy a pedagógusok digitális felkészültsége eltérő volt és a digitális módszerek használata nem volt általános. Azok az iskolák, ahol a jelenléti oktatási forma hatékonysága érdekében már beépítésre került a digitális technológia, azaz éltek a digitális technológia lehetőségével, könnyebben tudtak reagálni a járványhelyzet miatti kihívásokra.
A járványhelyzet miatti iskolabezárások alatt a gyermekek mentális egészsége szempontjából kiemelkedő szerepet töltöttek be a családok. A kutatások szerint a gyerekek mentális egészségének alakulásában három fontos tényező játszott szerepet: a családok együtt töltött idejének minősége, a háztartások rendezettsége és rendszeressége, illetve a fizikai aktivitás. A gyermekekkel eltöltött minőségi együttlét kihatott a diákok tanulási eredményeire. Az otthon tanulás sikeressége tehát nem a család anyagi jólététől vagy a szülők iskolázottságától függött elsősorban, hanem attól, hogy a család sikeresen tudott-e alkalmazkodni a kialakult helyzethez, képes volt-e nyugodt, rendezett környezetet, kiszámítható, rendszeres napirendet kialakítani, valamint a gyermek tanulási motivációját megtartani.
