ÁSZ: Hányas osztályzat adható az oktatás minőségére?

Az ENSZ által kitűzött célok megvalósítására indított programok eredményességének mérése és ellenőrzése nélkül azok megvalósítása nem lehet eredményes. Az elemzés értékelte, hogy a célok és alcélok mennyire ellenőrizhetők indikátorok alapján. Ezzel kapcsolatban az ÁSZ elemzői megállapították, hogy „az inkluzív, méltányos és minőségi oktatás biztosítása, valamint az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek elősegítése mindenki számára" elnevezésű 4. Fenntartható Fejlődési Cél esetében „a munkavállaláshoz, vállalkozói tevékenységhez szükséges ismeretek megszerzése" alcél tekintetében rendelkezésre állnak olyan hazai és nemzetközi indikátorok, amelyek vonatkozásában ellenőrzés révén is számszerűsíthető, hogy Magyarország milyen mértékben járul hozzá a célkitűzés megvalósításához. A lemorzsolódás csökkentése, a fenntartható fejlődés előmozdításához szükséges készségek megszerzése, illetve a befogadó és hatékony eredmények elérésére ösztönző tanulási környezet biztosítása alcélok vonatkozásában csak részben mutatható ki összhang a nemzetközi és hazai indikátorok között.

A célok és az indikátorok összevetése mellett az elemzés két, kiemelt társadalmi relevanciával bíró területen vállalkozott az eredmények bemutatására is: az oktatás minőségének mérése, illetve az oktatásból kimaradó, lemorzsolódó diákok vonatkozásában. Az elemzők a nemzetközileg leggyakrabban használt PISA mutató és a Magyarországon országosan alkalmazott Országos Kompetenciamérés eredményeit összevetve megállapították, hogy a gyengén teljesítők aránya az Unióban és hazánkban is magasabb, mint a kitűzött 15%-os cél. Ez gátja lehet a társadalmi mobilitásnak, és hosszú távon rontja az EU és Magyarország versenyképességét. Az elemzés problémaként azonosította azt is, hogy a korai iskolaelhagyók száma az intézkedések ellenére még mindig magas, így egyre több fiatal kerül ki képzettség nélkül a munkaerőpiacra, ez pedig a megélhetésüket és továbblépési lehetőségeiket is nehezíti.