ÁSZ: Zöldet óv meg a barna
A barnamezős területek újbóli hasznosítását az ENSZ, az Európai Unió és hazánk is szorgalmazza. Az ezt szolgáló szabályozás Magyarországon 2019-től gyorsult fel. Ekkortól kezdve szabályozza törvény a barnamezős terület fogalmát. Egy másik törvény azt is kimondja, hogy az önkormányzat kizárólag akkor jelölhet ki új beépítésre szánt területet, ha a település térségében nincs a tervezett rendeltetésnek megfelelő barnamezős terület vagy beépítetlen földrészlet. Az ÁSZ elemzése szükséges és fontos lépésként értékelte, hogy 2020-ban törvény született „rozsdaövezeti akcióterületek" létrehozásáról. A jogszabály értelmében a rozsdaövezeti akcióterület „kormányrendeletben kijelölt, közlekedési, közmű és intézményi infrastruktúrával ellátott vagy fenntartható módon ellátható, lakó- és más rendeltetés kialakítására alkalmas, jellemzően barnamezős területeket is magában foglaló terület". A Kormány rendeletben szabályozta az ilyen területek kijelölésének eljárásrendjét és az itt megvalósuló beruházásokra vonatkozó sajátos követelményeket. Eddig hat rozsdaövezeti terület kijelölésére került sor, számol be az elemzés.
A meghozott intézkedések eredményeként a vállalkozások és az önkormányzatok együttműködésében számos barnamezős területet hasznosító beruházás valósult meg Magyarországon. Az EU és a magyar költségvetés társfinanszírozásával összesen 56 projektet támogattak 26,1 milliárd Ft értékben, valamint 5 megyei jogú város részére összesen 6,5 milliárd Ft-ot ítéltek meg barnamezős területek rehabilitációjára.
A barnamezős területek nagyon különbözőek, ezért hasznosításuk is más-más intézkedéseket igényel, hívják fel a figyelmet az ÁSZ szakértői. Az újrahasznosításnál az egyik hátráltató tényezőt a korábbi tevékenységek okozta károk és veszélyek elhárításának költségei jelentik. Ezek mértéke gyakran nem ismert előre, így még az is megeshet, hogy végül meghaladja a barnamezős terület hasznosításának tervezett, közvetlen hasznát. Ezért indokolt, hogy az állami szerepvállalás első lépésben a károk, illetve az elhárításukkal kapcsolatos költségek felmérésére irányuljon, illetve a kármentesítéshez nyújtson támogatást.
A barnamezős területek nyilvántartása önkormányzati feladat, amelyet a fővárosi önkormányzat és több megyei jogú város önkormányzata magas szinten megvalósított, ugyanakkor az önkormányzatok jelentős része ilyen szintű nyilvántartásokkal nem rendelkezik. Ezek pótlását célszerű lenne elősegíteni, mivel az adatbázisok hozzájárulnának ahhoz, hogy a potenciális befektetők széleskörűen tájékozódni tudjanak a barnamezős területek jellemzőiről, hasznosításuk várható technikai feltételeiről és költségeiről, és ennek megfelelően alakíthatnák ki reális terveiket.
