Átadták a felújított geszti Tisza-kastélyt

Kovács József (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében Gesztet szimbolikus helynek nevezte, és felelevenítette a kastély történetét. Mint elmondta, 1761. és 1772. között építtette borosjenői nemes ifjú Tisza László. Az utolsó családtag 1944-ben hagyta el a települést.

Falai között megfordult mások mellett Arany János - aki Tisza Domonkos házi tanítója volt - , Mikszáth Kálmán és Jókai Mór is, utóbbi a Tiszákról mintázta A kőszívű ember fiai című regényének főhőseit - jegyezte meg.

Az országgyűlési képviselő elmondta, a kastély két miniszterelnöknek is az otthona volt: előbb Tisza Kálmán tulajdona lett 1860-ban, aki 1875. és 1890. között volt Magyarország kormányfője. Megjegyezte, 2020. végén haladta meg Orbán Viktor miniszterelnökségének ideje Tiszáét.

Kálmán halála után az épület gróf Tisza István tulajdonába került, aki 1903. és 1905., majd 1913. és 1917. között volt miniszterelnök; 1902-ben, 1912-1913-ban pedig házelnök volt. Apjával ellentétben neki "vészterhes idők" jutottak, 1918. október 31-én, az őszirózsás forradalom idején saját otthonában gyilkolták meg. Emberi és politikai nagyságát Széchenyiéhez, Kossuthéhoz és Deákéhoz hasonlították - jelentette ki a politikus.

Kovács József elmondta, a kastély felújítása 2016 óta zajlott, a beruházás magába foglalta az Arany János emlékház, az inaslak, a vendégház, illetve a településen kívül található Tisza-kripta rekonstrukcióját, valamint a hozzátartozó út felújítását is. Revitalizálták a kastély parkját is 20 hektáron.

Geszten az elmúlt 8 évben több mint húszmilliárd forint összegben hajtott végre fejlesztéseket a kormány. Ebben útfelújítások, egy új iskola, óvoda, tornacsarnok építése, továbbá a Geszti Református Egyházközség templomának, parókiájának és gyülekezeti házának felújítása is benne van - húzta alá.

Az egyházi áldást Kondor Péter püspök, a Déli Evangélikus Egyházkerület vezetője, Steinbach József püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Kató Béla püspök, az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője, Ternyák Csaba érsek, az Egri Katolikus Főegyházmegye érsek-metropolitája kérte.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium közlése szerint a Tisza-kastélyt 13,5 milliárd forintból újították fel. Az összegből kialakítottak egy 25 helyszínt magába foglaló, ezer négyzetméter területű állandó kiállítást is, amely négy témakör - a politika, az egyház, a család és a kultúra - mentén mutatja be Tisza család és a korabeli Magyarország történetét.

A háromszintes, barokk stílusú kastély a krónikák szerint kormányülésnek is adott otthont, és számos esetben az ország sorsát befolyásoló tárgyalások, döntések színhelye volt.

Az épület gróf Tisza István ideje alatt számottevő korszerűsítést kapott: bevezették az áramot, a padlástérben hideg-meleg vizes tartályt helyeztek el, és bekötötték a telefonvonalat. A második világháború végén a teljes berendezése megsemmisült, miután a betörő román-szovjet csapatok kirabolták. Az ezt követő államosítás után a 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban, később pedig a geszti községi könyvtárat is itt rendezték be.

A felújítását a West Hungária Bau Kft. és a Build It Mérnökiroda Kft. konzorciuma végezte.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. 104 évvel ezelőtt ezen a napon az ezeréves királyság elvesztette területének kétharmadát, 92 városát, valamint út- és csatornahálózatának 80 százalékát. Összesen 3 727 205 magyar került idegen uralom alá.