Átalakulóban Horvátország népességmozgása, rekordot döntött a belföldi költözés
Tavaly 56 665-en érkeztek külföldről Horvátországba, miközben 37 485-en távoztak. A különbség 19 180, jóval kevesebb a 2024-ben mért mintegy 31 ezres bevándorlási többletnél.
Horvátország népességét 2022 óta ismét a bevándorlás gyarapítja, ezt azonban egyre kevésbé a hazatérő horvátok, és mindinkább a külföldi munkavállalók érkezése magyarázza. A beköltözők kevesebb mint harmada, 29,7 százaléka volt horvát állampolgár.
A legtöbben Németországból érkeztek, ami részben a korábban kivándorolt horvátok visszatérésével magyarázható. Az új bevándorlás súlypontja ugyanakkor egyre inkább Ázsia felé tolódik: Nepálból 6264-en, a Fülöp-szigetekről 4500-an telepedtek le az országban. Bosznia-Hercegovinából 4731-en, Szerbiából 3696-an, Ukrajnából pedig 2986-an érkeztek.
Az adatokban a tartózkodási és munkavállalási engedéllyel érkező külföldiek, valamint az ideiglenes védelemben részesülő ukrajnai menekültek is szerepelnek. A bevándorlók csaknem kétharmada férfi volt, ami ugyancsak a munkaerőpiaci célú migráció súlyát jelzi.
A kivándorlás fő iránya továbbra is Németország. Az országból távozók között szintén a férfiak voltak többségben, különösen a 20 és 39 év közöttiek. A kivándorlók 35 százaléka volt horvát állampolgár.
Miközben a külföldről érkezők száma csökkent, Horvátországon belül felgyorsult a népesség átrendeződése. Tavaly 73 838-an költöztek másik címre, ami 2016 óta a legmagasabb érték. Több mint 30 ezren nemcsak települést, hanem megyét is váltottak.
A belföldi költözésekben - a nemzetközi migrációval ellentétben - a nők voltak többségben, arányuk elérte az 54,3 százalékot.
A legnagyobb vonzerőt továbbra is Zágráb és környéke gyakorolja. A belső és a külső vándorlást együtt számítva Zágráb megye népessége 3475 fővel gyarapodott, és a megyék közötti költözéseknek is ez volt a legfontosabb célterülete.
A nyertes térségek közé került Isztria, Split-Dalmácia és Tengermellék-Hegyvidék megye, valamint a horvát főváros is. Ezzel szemben Sziszek-Moszlavina, Bród-Szávamente, Kapronca-Kőrös és Verőce-Drávamente megyéből többen költöztek el, mint ahányan érkeztek.
A számok így kettős változást mutatnak: Horvátország továbbra is bevándorlási célország, de csökkenő többlettel, miközben a külföldi munkavállalók érkezése és a Zágráb, illetve a tengerpart felé tartó belső vándorlás egyre erősebben alakítja át az ország népességi térképét.
