Átrendeződés a lakáshiteleknél: csúnyán elverte az Otthon Start a piaci versenytársakat
Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, 2025. IV. negyedévre vonatkozó Háztartások hitelállományának alakulása című jelentése. A jegybanki adatsorok alapján elmondható, hogy 2024 év vége és 2025 év vége között 14,3%-kal emelkedett a hazai háztartási hitelállomány. A növekedés azonban nem egyenletesen érintette a különböző hiteltípusokat. A lakáshitelek piacán különösen látványos változások történtek: bár továbbra is a piaci kamatozású konstrukciók adják a legnagyobb állományrészt, súlyuk némileg csökkent, a IV. negyedév új folyósításaiban pedig már jelentősen visszaszorultak.
Ezzel párhuzamosan a támogatott lakáshitelek gyors ütemben erősödtek meg, ami döntően az Otthon Start Program elindulásának köszönhető. A program rövid idő alatt képes volt érdemben átalakítani a piacot: a támogatott konstrukciók az új kihelyezések meghatározó részévé váltak, miközben az állományon belüli arányuk is folyamatosan emelkedik. Ez a tendencia arra utal, hogy a háztartások egyre inkább a kiszámíthatóbb, kedvezményes feltételeket kínáló termékeket részesítik előnyben a piaci alapú hitelekkel szemben.
A fogyasztási hitelek piacán nem figyelhettünk meg a fentihez hasonló, rendkívüli átalakulást. A személyi hitelek új kihelyezése 2025. III. negyedévhez képest csökkent, éves szinten azonban az állomány továbbra is stabilan bővült, így a teljes hitelportfólión belüli súlyuk kis mértékben nőtt. Az egyéb fogyasztási hitelek, a babaváró és munkáshitelek esetében vegyes kép rajzolódott ki: előbbiek állománya növekedett év/év alapon, és a munkáshitel első évében is kihelyezésre került 161,2 milliárd forint a konstrukcióból, összességében mégis a két termék iránti kereslet csökkenéséről beszélhetünk. Ez különösen igaz a viszonylag új munkáshitelre, amely esetében ugyan az állomány folyamatosan növekedett tavaly, de az új kihelyezések visszaesése arra utal, hogy a kezdeti felfutás után mérséklődött az érdeklődés.
A hitelportfólió minősége javult, a vizsgált időszakban ugyanis a 30 napon túl és a 90 napon túl nem teljesítő állomány súlya is mérséklődött. Emellett az átstrukturált hitelek volumene is jelentősen visszaesett az elmúlt évek során, amely folyamat 2025-ben is folytatódott. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ezen hiteleken belül nőtt a súlyosan késedelmes tételek aránya, ami arra utal, hogy a fennmaradó problémás állomány koncentráltabbá vált.
Összességében a 2025. év végi adatok egy stabilizálódó, ugyanakkor átalakuló hitelpiac képét rajzolják ki. A növekedés fennmaradt, a kockázatok csökkentek, miközben a támogatott hitelkonstrukciók egyre meghatározóbb szerepet töltenek be a lakáshitelezésben. A következő időszak egyik kulcskérdése az lehet, hogy ez az átrendeződés tartósnak bizonyul-e, illetve milyen mértékben formálja át hosszabb távon a hazai hitelpiac szerkezetét és működését.
