Az agrárium generációváltását kiemelten támogatja a kormányzat
Viski József a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) keretében meghirdetett Ifjúsági Garancia Plusz Pillér projekt (IGP) értékelő konferenciáján emlékeztetett arra, hogy Európában a társadalom elöregedése hatványozottan okoz problémát az agráriumban.
Az élelmezésbiztonság szempontjából kiemelkedően fontos, hogy az agráriumban dolgozók ne öregedjenek ki, legyen utánpótlás és a gazdák tovább tudják adni gazdaságaikat - mutatott rá, kiemelve, hogy jelenleg az európai mezőgazdaság egyik legsúlyosabb strukturális kihívása a gazdatársadalom folyamatos elöregedése.
Kitért arra, hogy az Európai Unióban a gazdálkodók átlagéletkora 2010 és 2020 között 55 évről 57 évre - azóta pedig még tovább - emelkedett, miközben csökkent a fiatalabb korosztályok aránya, és egyre nagyobb súlyt képviselnek a 65 év feletti gazdaságvezetők.
A szektorban dolgozók átlagéletkorának növekedése hosszú távon a termelés folytonosságát és a vidéki térségek megújulását is veszélyezteti, mutatott rá, kiemelve, hogy Magyarország adatai összességében az uniós trendekhez igazodnak.
Aláhúzta ugyanakkor: a 2010 és 2023 közötti időszakban az 55-64 éves korosztályban markánsabb csökkenő tendencia figyelhető meg, ami arra utal, hogy a kormány - EU-s szinten elsőként bevezetett - generációváltást ösztönző intézkedéseinek egyes elemei már érzékelhetően megjelentek.
Jelezte, hogy a gazdatársadalom elöregedésével kapcsolatos kihívások kezelésére generációváltást támogató beavatkozásokkal helyez kiemelt hangsúlyt az agrártárca.
Beszámolt arról, hogy jelenleg is önálló intézkedések szolgálják a gazdaságátadás és gazdaságátvétel ösztönzését, emellett a fiatal gazdálkodók indulását segítő felhívások is rendelkezésre állnak.
A 80 százalékos hazai társfinanszírozással kiegészülő uniós források pedig a generációváltásban szereplők igényeit úgy igyekeznek szolgálni, hogy a lehető legtöbb élethelyzetben megfelelő támogatásokkal legyen sikeres a generációk közötti együttműködés - emelte ki.
A gazdaságátvételt támogató felhívás esetében eddig 318 támogatási kérelmet nyújtottak be 4 milliárd forint értékben, míg a gazdaságátadást támogató felhívásnál 2169 támogatási kérelem érkezett 26,8 milliárd forint értékben, ezekből pedig már 860 pályázat támogatásáról született döntés 10,61 milliárd forint értékben. A fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatásával kapcsolatos felhívásra pedig 1350 kérelem érkezett eddig 80 milliárd forint értékben - tájékoztatott az államtitkár.
Viski József hangsúlyozta, hogy a hosszú távú megújulás szempontjából a szakmai utánpótlás biztosítása is kulcskérdés. A középfokú és felsőfokú agrárképzések, valamint az ezekhez kapcsolódó ösztöndíjak és támogatások reményei szerint nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok számára a mezőgazdaság vonzó, kiszámítható életpályát jelentsen.
A cél az, hogy a tudásátadás, a gazdaságátadás és a fiatal gazdák támogatása egymást erősítve biztosítsa a magyar agrárium megújulását és versenyképességét a következő évtizedekben - emelte ki.
Viski József annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság dél-amerikai országokkal és Ukrajnával kíván szabadkereskedelmi egyezményeket kötni, azt mondta: mindezek károsak az európai gazdák számára. A megállapodások keretében olcsó, ellenőrizetlen, kétes minőségű termékekkel árasztanák el a kontinens piacát, ami ellen fel kell lépni - mondta.
A rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón Horváth Zoltán baranyai főispán közölte, hogy a baranyai kormányhivatal folyamatosan segítette az elmúlt években a - nem csak a mezőgazdaságban dolgozó - fiatalok munkához jutását. Csak az elmúlt bő két évben több mint 1700 főt vontak be a 4,7 milliárd forint támogatással zajló IGP projektbe - emelte ki.
