Az alkalmazottak 48 százaléka elégedetlen a fizetésével, és Ön?
Az elmúlt egy év során az infláció meghaladta a bérnövekedés ütemét, a reálbér – a pénzromlás visszaszorulásával párhuzamosan – várhatóan ezekben a hónapokban áll ismét növekedési pályára. Ebben a helyzetben mérte fel a Trenkwalder 500 fős felmérésében a versenyszféra munkavállalóinak fizetésükkel, illetve jelenlegi munkahelyükkel kapcsolatos attitűdjeit.
Az infláció következményeit a munkavállalók is érzékelik: a válaszadók 48 százaléka elégedetlen a jelenlegi bérszintjével. A fizetésüket keveslők 31 százaléka elégedne meg 20 százalékon belüli béremeléssel, további 30 százalék 20-30 közötti plusz jövedelmet tartana megfelelő mértékűnek. A többség azonban legkorábban januárban számíthat a következő fizetésemelésre: szeptember végén mindössze a válaszadók 28 százaléka számolt be arról, hogy munkáltatója év közbeni emeléssel kompenzálta legalább részben a pénzromlás hatásait.
Az inflációs környezetben könnyebben kialakulhatnak számottevő bérkülönbségek az egyes munkahelyek között, ezért fontos azt is figyelemmel kísérni, hogy a munkavállalók mekkora plusz jövedelemért hajlandók a munkahelyváltásra. Az összes válaszadó 7 százaléka már 10 százalékkal magasabb fizetésért is váltana, 30 százalékkal kedvezőbb alternatív állásajánlatért pedig már 65 százaléknyian hagynák ott jelenleg állásukat.
Mára nehezebbé vált a munkahelyváltás
„A felmérés adatai is megerősítik azt a megállapítást, hogy idén visszaesett a munkáltatók munkaerő iránti kereslete, és ezzel párhuzamosan romlott a munkavállalók alkupozíciója – emelte ki Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – Ennek megfelelően az igények a jobb kereseti lehetőségektől a biztonságos jövedelem fenntartása felé mozdultak el.”
Egy éven belüli munkahelyváltást a válaszadók 46 százaléka tervez, ami 7 százalékpontos visszaesés a tavaly őszi 52 százalékkal szemben. Az érintettek 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a következő 12 hónapban fontosabb a munkahelye biztonsága, mint az, hogy a bére az inflációt meghaladó mértékben emelkedjen. Ez tavalyhoz képest 6 százalékpontnyi emelkedés. A tavalyi 58 százalékhoz képest pedig idén mindössze 45 százaléknyian gondolják úgy, hogy ha jövőre nem kapnak fizetésemelést, akkor biztosan felmondanak a munkahelyükön.
A kényszerű kompromisszumok iránti hajlandóságot jelzi az is, hogy idén a munkavállalók 63 százaléka jelezte azt a felmérésben, hogy amennyiben munkáltatója nehezebb helyzetben működik, fizetésemelésének egy részét átmenetileg nem anyagi juttatásként (home office, utazási költség, képzés, stb.) is elfogadja. Tavaly ilyenkor ez az érték 2 százalékponttal volt alacsonyabb.
Mindez szorosan összefügg azzal, hogy a válaszadók 53 százaléka érzi úgy, hogy a idén nehezebben lehet egy szakmájának megfelelő munkahelyen elhelyezkedni, mint egy évvel korábban. Tavaly ez az arány még csupán 45 százalék volt.
„A reálbércsökkenés és a szűkülő hazai lehetőségek ismét megnövelték annak kockázatát, hogy a magyar munkaerő egy része újból növekvő számban fordul a külföldi munkalehetőségek felé, ami tovább növelheti a hazai munkaerőpiac strukturális problémáit” – tette hozzá Nógrádi József.
