Az áremelkedésből eredt a mezőgazdasági termelés növekedése 2025-ben
A növénytermesztés volumene 4,7 százalékkal csökkent, miközben az állattenyésztésé 4,9 százalékkal nőtt.
A mezőgazdaság - az erdőgazdálkodással és a halászattal együtt - 2025-ben a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 3,2 százalékát állította elő. Magyarország mezőgazdasága az Európai Unió teljes mezőgazdasági kibocsátásának 2,0 százalékát adta tavaly.
A mezőgazdaság kibocsátásán belül a növénytermesztés 52, az élő állatok és állati termékek 41 százalékos részarányt képviselt.
A növénytermesztés kibocsátási értéke 5,9 százalékkal emelkedett az árszínvonala 11 százalékos emelkedésének köszönhetően.
A kibocsátás szerkezetében továbbra is meghatározó szerepet töltöttek be a gabonafélék és az ipari növények, különösen a napraforgó, mellettük a kertészeti termékek is jelentős részarányt képviseltek.
Az állatok és állati termékek árszínvonala 4,8 százalékkal ugrott meg, miközben kibocsátásuk volumene is tovább bővült. Az élőállat-szektoron belül a baromfiágazat, az állati termékekében a tej- és tojástermelés képviselt meghatározó súlyt - jelezte a KSH.
A növénytermesztésben a gabonafélék teljesítményét jelentősen mérsékelte a kukoricatermés jelentős, 27 százalékos esése, amit a búzatermés 9,2 százalékos növekedése nem tudott ellensúlyozni.
Szintén rontotta a szektor eredményeit az ipari növények, különösen a szója, a napraforgó, valamint a cukorrépa terméscsökkenése, míg a gyümölcsféléknél az almatermésűek és a csonthéjasok fajlagos hozamának nagymértékű, 45, illetve 36 százalékos esése okozta a volumencsökkenést.
A tömegtakarmányok - silókukorica, lucerna, gyep - öt éves átlag alatti hozama a kínálat év végi szűkülését vonta maga után - sorolta a KSH.
Az állattenyésztési ágazat volumene ezzel szemben növekedni tudott, amelyet sem a dráguló szemestakarmányok, sem a szálastakarmány-hiány nem vetett vissza érdemben. A növekedést a főbb állatállományok bővülése és a javuló fajlagos hozamok alapozták meg - állapította meg a jelentés.
Az állattenyésztésben a teljes mezőgazdasági kibocsátás növeléséhez a dinamikusan bővülő sertés- és baromfiállomány járult hozzá leginkább egyformán 0,7- 0,7 százalékponttal, amit a szarvasmarha- és tejágazat stabil növekedése 0,4 százalékponttal követett.
A termelési volumen - a juhok kivételével - minden fontosabb állatfajnál nőtt, azonban az év végére komoly gazdasági nehézségek jelentkeztek.
Míg a sertéságazatban az uniós túltermelés, addig a tejpiacon az árak volatilitása teremtett kritikus helyzetet - jegyezte meg az elemzés.
2025-ben a mezőgazdaság nettó vállalkozói jövedelme 34 százalékkal, 707 milliárd forintra emelkedett.
A növekedéshez a termelési tényezők jövedelmének 16 százalékos bővülése mellett a támogatások is hozzájárultak: a termelési támogatások nettó összege 94 milliárd forinttal haladta meg az előző évit, és felülmúlta a 899 milliárd forintot.
A jelentésből kiderül, hogy a mezőgazdasági munkaerő termelékenysége 4,4 százalékkal romlott az elmúlt évben, amit legjobban a változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték 6,0 százalékos csökkenése mutat.
2025-ben az egy hektárra jutó mezőgazdasági vállalkozói jövedelem országos átlaga 141 ezer forint volt, ami azonban régiónként nagy különbségeket mutatott, 49 ezer és 193 ezer forint között szóródott.
A legmagasabb fajlagos jövedelmet az Észak- és a Dél-Alföldön mérték, hektáronként 193 ezer, illetve 187 ezer forintot. Ez a két régió adta együttesen az országos mezőgazdasági kibocsátás 48 százalékát.
Észak-Magyarországon viszont az egy hektárra jutó jövedelem az 50 ezer forintot sem érte el - derül ki a KSH elemzéséből.
