Az EB szigorúbb kiberbiztonsági szabályozásra tett javaslatot
2022. 09. 16. 05:30
Az Európai Bizottság csütörtökön javaslatot terjesztett elő egy új európai uniós kiberbiztonsági jogszabályra vonatkozóan, amelynek célja az lenne, hogy megvédje a fogyasztókat és a vállalkozásokat a nem megfelelő biztonsági jellemzőkkel rendelkező termékekkel szemben.
A javaslat értelmében, az EU kötelező kiberbiztonsági követelményeket vezetne be az unióban értékesített, digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozóan, azok teljes életciklusa során. Az EU azt szeretné elérni, hogy a digitális árucikkek, szoftverek biztonságosabbak legyenek a fogyasztók számára az egész EU-ban. A jogszabály amellett, hogy növeli a gyártók felelősségét, lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy elegendő információval rendelkezzenek az általuk vásárolt és használt termékek kiberbiztonságáról - olvasható a testület sajtóközleményében.
A javasolt rendelet minden olyan termékre vonatkozik majd, amely közvetlenül vagy közvetve egy másik eszközhöz vagy hálózathoz kapcsolódik. A piaci hatóságoknak joguk lesz visszahívni a nem megfelelő termékeket, és bírságot szabhatnak ki azokra a vállalatokra, amelyek nem tartják be a szabályokat.
A bizottsági javaslatot az Európai Parlamentnek és az EU Tanácsának is jóvá kell hagynia. Elfogadását követően a gazdasági szereplőknek és a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy alkalmazkodjanak az új követelményekhez.
Uniós felmérések szerint világszerte tizenegy másodpercenként hajtanak végre kibertámadásokat. A kiberbűnözés éves globális költsége 2021-ben elérte az 5,5 milliárd eurót. Az intelligens és összekapcsolt termékek számának növekedésével, egy kibertámadás az egész ellátási láncra kihathat, ami a belső piacon a gazdasági és társadalmi tevékenységek súlyos zavarához vezethet, alááshatja a biztonságot, vagy akár életveszélyessé is válhat - hívta fel a figyelmet a bizottság.
Új korszak jön a csomagolásoknál
Holnaptól (aug. 12.) kell alkalmazni az Európai Unió új csomagolási rendeletét, a PPWR-t, amely fokozatosan új követelményeket vezet be a csomagolások összetételére, újrahasznosíthatóságára, jelölésére. A Niveus szerint a változások jóval több vállalkozást érintenek, mint azt sokan gondolják: nemcsak a csomagolások gyártóira, hanem az importőrökre, a forgalmazókra és a saját márkás termékeket értékesítő cégekre is új kötelezettségek várnak.
Lassult a termőföldek drágulásának üteme
Mérsékelt szintű, de nominálisan továbbra is növekvő ártrendet jelző 3,3 százalékkal emelkedtek a termőföldárak Magyarországon 2025-ben, így a hazai termőföldpiac tavaly is megőrizte stabilitását. A szántók hektáronkénti átlagára országosan csaknem 2,5 millió forintra nőtt, a legdrágább régió ebben a művelési ágban továbbra is az Észak-Alföld, míg megyei bontásban Hajdú-Bihar őrzi vezető pozícióját – derül ki az MBH Jelzálogbank legfrissebb Termőföldindex elemzéséből, amely szerint a vízellátottság és az időjárási kockázatok egyre fontosabb szerepet játszhatnak a termőföldek értékének alakulásában, különösen hosszabb időtávon vizsgálva.
Alulárazott lehet a Circle, miközben nő a stabilcoinpiac
A stabilcoinpiac már mintegy 300 milliárd dolláros méretű, a következő években pedig akár több trillió dolláros szektorrá is válhat. A Bitwise kutatási vezetője, Ryan Rasmussen szerint a befektetők ennek ellenére még mindig nem megfelelően árazzák a Circle-t: az USDC kibocsátója ugyanis szerinte nem egyszerűen egy stabilcoin-vállalat, hanem egy globális digitális fizetési infrastruktúra kiépítésén dolgozó pénzügyi technológiai cég.
Bírósági szakaszba lépett a Széchenyi-család küzdelme – Uniós forrásokat is érinthet az iparjogvédelmi per
A Gróf Széchenyi Elemér Sárvár-Felsővidék Alapítvány (Gróf Széchenyi Család Alapítvány) a mai nappal lezárja a csendes diplomácia több mint egy évtizedét. Az Alapítvány hivatalos lépéseket tesz annak érdekében, hogy tisztázza a „Széchenyi” név, mint bejegyzett és oltalmazott védjegy használatának jogi kereteit a magyar gazdaságban. A cél egyértelmű a nemzet egyik legfontosabb történelmi öröksége nem használható fel tovább rendezetlen jogi háttérrel a család megkérdezése és a tisztességes piaci játékszabályok betartása nélkül.
A szemfüles szülők vagyonokat spórolhatnak az iskolakezdésen
Gyermekenként akár 320 ezer forintot meghaladó beiskolázási támogatással számolhatnak az egészségpénztári tagok, amit számos célra elkölthetnek, például tandíjra vagy elektronikai eszközökre. A pénztárba befizetett összeg után igénybe vehető 20 százalékos adó-visszatérítés pedig jövőre ismét rendelkezésre állhat majd - írja közleményében a Bank360 pénzügyi szakportál.
Ölre mennek a gyorskölcsönök az áruhitelekkel az iskolakezdési vásárlásokért
Az iskolakezdés az áruvásárlási hitelek iránti keresletet is növeli, ami rájuk is fér, mert itt eddig nyoma sem volt annak a szárnyalásnak, amit az idén a lakossági hitelek produkáltak. A vásárlásra is szabadon használható személyi kölcsönök minden rekordot megdöntöttek, és akár néhány százezer forintot is gyorsan és jó kamattal lehet így kapni a bankoktól – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből. A beiskolázáshoz hitelt felvevőkért ezzel a két kölcsönnel fognak versenyezni a pénzintézetek.
Új kriptoszabály jöhet az USA-ban: az SEC előveszi a Regulation Crypto tervet
Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet, az SEC újabb jelentős lépésre készül a kriptovaluták szabályozásában. A hatóság augusztus 14-én tárgyalja azt a Regulation Crypto néven emlegetett javaslatot, amely speciális szabályozási utat teremthet bizonyos digitális eszközök kibocsátásához. A kezdeményezés különösen fontos lehet a kriptovállalatok és startupok számára, mivel egyes esetekben egyszerűbbé tehetné a tőkebevonást az Egyesült Államokban.
Japán új korszakot nyit a kriptopiacon: szigorúbb szabályok, 20%-os adó és stabilcoinok
Japán jelentősen átalakítja a kriptovaluták szabályozását: a pénzügyi felügyelet új, kifejezetten kriptoeszközökre és stabilcoinokra szakosodott részleget hozott létre, miközben a Bitcoin, az Ethereum és több mint száz másik token pénzügyi eszköznek minősül.
Elfogy a pénzünk hó végére: a magyarok közel harmadának semmi sem marad a kasszában
Drámai mértékben átrajzolták a magyarok pénzügyi stratégiáit a gazdasági kihívások: az ingatlanvásárlásra vagy -felújításra spórolók aránya a 2022-es 37 százalékról 23 százalékra zuhant és általában is jellemző, hogy a lakosság több mint felének csupán minimális mozgástere marad a kiadásai után. A tartós gazdasági nyomás miatt a mindennapi túlélés jelentősen kiszorította a hosszú távú célokat – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. friss Financial Wellbeing kutatásából, amelyet minden évben kilenc országban reprezentatív mintán készítenek.
Új uniós szabályok erősítik a gépbiztonság szerepét az iparban
A magyarországi gyárak és üzemek rohamos automatizációjával párhuzamosan kritikus szintet ért el a biztonság kérdése. Bár a technológiai fejlődés elhozta az emberrel együttműködni képes úgynevezett kollaboratív robotokat (cobotokat), a fizikai elkerítés szerepe nem csökkent, sőt: a szigorodó vállalati auditok, a folyamatos gyártósor-átalakítások és az akár tízmillió forintos termeléskieséssel járó balesetek kockázata miatt a moduláris védőkerítések az ipari infrastruktúra alappilléreivé váltak. Egy nem megfelelően kialakított biztonsági rendszer nemcsak munkavédelmi, hanem üzleti kockázat is.
Törvényi döntés: Gyerektartás összege 2026
Sok különélő szülő számít arra, hogy 2026-ra a jogszabályok egyetlen, mindenkire kötelező gyermektartási összeget határoznak meg. Ilyen egységes tarifa azonban nincs. A gyerektartás összege 2026-ban továbbra is elsősorban a gyermek indokolt szükségleteitől, valamint mindkét szülő jövedelmi és vagyoni helyzetétől függ.
A magány nemcsak lelkileg, hanem agyilag is öregít
A World Health Organization (WHO) 2026 júliusában frissített demencia-megelőzési irányelvei szerint a szociális elszigeteltség önálló kockázati tényező a kognitív hanyatlás szempontjából. A dokumentum külön fejezetet szentel a szociális aktivitás szerepének — és a következtetés meglepően határozott.
