Az élelmezési rendszerek negatív rejtett költségei elérhetik a 10 billió dollárt

Az élelmezés és a mezőgazdaság helyzete éves jelentés szerint a rejtett költségek listáját a többszörösen feldolgozott élelmiszerekben, zsírban és cukorban gazdag egészségtelen étrend vezeti a rejtett kiadások több mint 70%-át generálva, hozzájárulva az elhízás és a nem fertőző betegségek terjedéséhez, a gazdasági termelékenység csökkenéséhez főként a magas és közepes jövedelmű országokban.

A rejtett költségek ötöde kapcsolódik a környezethez, leginkább a káros üvegházhatású gázok és nitrogén kibocsátásában, föld- és vízhasználati változásokban öltve testet. A probléma minden országban jelen van és a kiterjedése – elegendő adat hiányában – valószínűleg a jelenleg becsültnél is nagyobb lehet.

Az alacsony jövedelmű országok aránytalanul nagy részt cipelnek az agrár-élelmezési rendszerek rejtett költségeiből, ami a GDP-jük akár 25%-át is meghaladhatja, szemben a közepes jövedelmű országok 12%-os és a magas jövedelmű országok 8%-os arányával. Az alacsony jövedelmű országokban a szegénységgel és alultápláltsággal kapcsolatos rejtett költségek a legjelentősebbek.

A jelentés ezért arra biztatja a kormányzatokat és a privát szektor szereplőit, hogy megfelelő költségelszámolással vegyék számba az agrár-élelmezési rendszerek tényleges hatásait, hogy ezen károk enyhítésére célzott lépéseket tegyenek.

Nem ez az első kísérlet az agrár-élelmezési rendszerek költségeinek felmérésére és a korábbiak is a FAO által becsült összeghez hasonló eredményre jutottak. Azonban a FAO jelentése abban tovább ment, hogy ezen költségeket először vette számba nemzeti szinten és tette lehetővé az országok közötti összehasonlítást.

„A súlyosbodó globális kihívások – az élelem elérhetősége, a klímaválság, a biológiai sokféleség csökkenése, a gazdaság lassulása, a szegénység és más válságok – fényében az élelmezési rendszerek jövője a mi elkötelezettségünkön múlik, hogy elismerjük-e az élelmiszertermelők – kicsi vagy nagy – valós költségeit és megértjük, mi magunk hogy járulunk hozzá ezekhez és milyen válaszokra lenne szükség” – mondta a FAO főigazgatója Csü Tong-jü.

A jelentés arra ösztönzi a döntéshozókat, hogy az agrár-élelmezési rendszerek teljes költségvonzatát vegyék figyelembe, a klímaváltozás, szegénység, egyenlőtlenségek és éhezés elleni megfelelő lépések érdekében. Egyúttal megjegyzi, hogy több innovációra lenne szükség a kutatás területén, illetve az adatgyűjtésbe és tudásátadásba való befektetésekbe, hogy a döntéshozók transzparens és egységes tájékoztatása megvalósulhasson.