Az élelmiszerpazarlás csökkentése könnyebb, mint gondolnán

Minden évben a megtermelt élelmiszer-alapanyagok 14%-a megy tönkre mielőtt még a boltok polcaira kerülne. További 17% a kereskedők és fogyasztók által kerül kidobásra.

Az élelmiszerveszteség és -pazarlás a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 10%-ért felelős és ezzel hozzájárul a klímaválsághoz. Egyes országokban az élelmiszer beszállító lánc már most is közel van ahhoz, hogy átvegye a vezető szerepet a mezőgazdaságtól és földhasználat szektortól, ami jelenleg a legnagyobb kibocsátó, súlyosbítva a kiszámíthatatlan időjárási és éghajlati eseményeket, például az aszályt és az áradást. Ez pedig visszahat és befolyásolja a haszonnövények hozamát, minőségét, növeli az élelmiszerveszteséget, megingatva az élelmezésbiztonságot és a helyes táplálkozást.

Ám míg a világ elegendő élelmet termel a teljes globális népesség ellátására, közel 830 millió ember még mindig éhezik. A kereslet és kínálat zavara számos okra és rendszerszintű problémára vezethető vissza az agrár-élelmezési beszállítói láncban – ami magába foglalja az étel teljes útját a termelőtől a fogyasztóig.

Épp ezért az ilyen hatékonytalanságok felszámolása és az élelmiszerpazarlás és az éghajlatváltozás ördögi körének megtörése elsődleges fontosságú, főleg az élelmiszerárak ilyen mértékű drágulásának fényében.

Egyszerű megoldások

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számos projektje irányul az élelmiszerveszteség és -pazarlás csökkentésére és az agrár-élelmezési rendszer hatékonyabbá tételére. Számos projekt ezek közül, melyek kecsegtető eredményeket mutatnak fel, a gyümölcs- és zöldségtermesztés javítását célozzák Dél-Ázsiában, ahol többek között a mangó az egyik legfontosabb termény.

Az érett mangó számos módon használható fel. Lehet frissen fogyasztani vagy felhasználni süteményekhez, fagylaltba, szorbé készítéshez vagy péksüteményekbe. A püré gazdag élelmirostban, C- és A-vitaminban, illetve karotinoidokban és antioxidánsokban.

Azonban számos más gyümölcshöz hasonlóan, magas nedvességtartalmának köszönhetően a mangó gyorsan megromlik. Ha nem a megfelelő érettségi szinten szüretelik és aztán nem megfelelően kezelik szállítás során, a mangó a minőség és mennyiség tekintetében gyorsan romlik, veszteséget generálva a termelőknek és a kereskedőknek. A helytelen bánásmód rövidíti a szavatosságát is, limitálva az értékesítők lehetőségeit és ezáltal gazdasági károkat okozva.

A dél-ázsiai termelők azonban sokszor híján voltak ezen tudásnak, amelynek következményeként gyakran a leszüretelt termés több mint fele ment tönkre.

A szüret után jelentkező károk legnagyobb előidézői a növényi kórokozók és kártevők, a helytelen szüretelési módszerek, a figyelmetlenség, az elégtelen csomagolás vagy szállítási körülmények.

Azonban miután az FAO képzést biztosított a gazdáknak a jobb betakarítás utáni módszerekről és a szállításhoz az újrahasznosítható műanyag rekeszek használatára bátorította őket az egyszerhasználatos hálós zsákok helyett, a helyzet drámai javulásnak indult.

Lenyűgöző eredmények

A közelmúltban bangladesi mangótermesztők is részesültek a FAO jógyakorlataiból és alacsony költségű, fenntartható  megoldásaiból a gyümölcs minőségének és eltarthatóságának javításáért. A gyakorlat azt mutatja, hogy bár nem túl drága lépésekről van szó, a hatásuk annál jelentősebb.

A műanyag rekeszek használata a csomagoláshoz például minimálisra redukálta a szállítás során keletkező veszteséget, miközben az eltarthatóság jelentősen megugrott azon mangók esetében, melyeket forró vízzel kezeltek a betakarítás utáni betegségek ellen. A szüret során használt eszközök és technikák, mint például a jobb gyümölcsszedők vagy a szár levágása olló és kesztyű használata mellett annak letépése helyett, csökkentette a mechanikai sérüléseket a gyümölcsön és számos más, esztétikai előnnyel is járt.

Mindent egybevetve a betakarítás utáni módszerek javítása és a forró vizes kezelés növelte az értékesített mangó minőségét és élettartamát, amellett, hogy 70-80%-kal redukálta a kidobott gyümölcsök mennyiségét. A veszteség csökkentése és a szavatosság növelése együtt érdemi pénzügyi nyereséget hozott mind a termelőknek, mind a kereskedőknek.

„Ez a hihetetlen javulás mutatja, hogy a betakarítás utáni módszerek kis változtatásával és bizonyos költséghatékony eszközök bevezetésével nagy hatás érhető el a friss termék minősége és eltarthatósága tekintetében, csökkentve az élelmiszerveszteség és -pazarlást” – hangsúlyozta Rosa Rolle, a FAO vezető vállalkozásfejlesztési szakértője.

A FAO ezért világszerte számos partnernek mutatja be ezeket a módszereket. Ez idáig több mint 5000 ázsiai kistermelő vett részt a friss gyümölcsök és zöldségek termesztését és értékesítését javító képzéseken.

Az élelmiszerárak drágulásával, az éghajlatváltozás hatásainak erősödésével és a globális éhezés terjedésével nincs kifogás arra, ha nem cselekszünk az élelmiszerveszteség és -pazarlás ellen. Ismerd meg, hogy mit tehetsz te is az ügyért a saját háztartásodban!