Mire számíthatnak a befektetők hétfőn?
A pontos feltételek egyelőre nem ismertek. Sharif az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a megállapodás „a katonai műveletek azonnali és végleges beszüntetését” írja elő minden fronton, beleértve Libanont is. Libanon a tárgyalások egyik neuralgikus pontja volt, mivel Izrael és a Hezbollah az elmúlt hetekben figyelmen kívül hagyta Trump és mások felhívásait, hogy hagyjanak fel az egymás elleni támadásokkal. Az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkársága közleményben jelezte, hogy a háború és a katonai műveletek minden fronton – beleértve Libanont is – hétfő estétől kezdődően végleg véget érnek. Irán külügyminiszter-helyettese, Kazem Gharibabadi elmondta, hogy egy átfogóbb megállapodásról egy 60 napos tűzszünet időszaka alatt tárgyalnak majd, amely magában foglalja az Irán elleni szankciók enyhítését is. Irán nukleáris programjának sorsa – egy másik kényes kérdés – szintén ezeknek a későbbi tárgyalásoknak a része lesz, ahogy azt korábban források a Reutersnek jelezték. Irán közölte, hogy a szoroson áthaladó forgalmat ő és Omán fogja szabályozni, ami csapást jelenthet a szabadkereskedelem szabályaira, és arra utal, hogy a hajózás után valamilyen díjat vethetnek ki.
A piacok már korábban elkezdték beárazni a megállapodást, de a bejelentés hatására a Brent típusú nyersolaj ára 4,7%-kal, hordónként 83,2 dollárra esett. Az amerikai nyersolaj 5,5%-kal, hordónként 80,2 dollárra csúszott, de még mindig a háború kitörése előtti, 67 dolláros szint felett maradt. Európában az EUROSTOXX 50 határidős jegyzései és a DAX határidős kontraktusai egyaránt 1,7%-kal emelkedtek, míg a FTSE határidős jegyzései 0,7%-kal erősödtek. Az S&P 500 határidős kontraktusai 1,1%-kal nőttek, miközben a Nasdaq határidős jegyzései 1,8%-kal ugrottak meg, a Dow 0,9%-kal került feljebb.
A héten az euróövezetből az ipari termelés áprilisi adata, valamint az első negyedéves bérköltség második becslése érkezik. Az ipari statisztikák előjelei vegyes képet mutatnak: a főbb gazdaságok közül Németországban és Olaszországban mintegy fél százalékos havi bővülést mértek, Franciaország teljesítménye lényegében stagnált, míg a megelőző hónapban dinamikus spanyol ipar 0,4%-os visszaesést mutatott. Ezek alapján az euróövezeti aggregált adat áprilisban mérsékelt, mintegy 0,2% körüli növekedést jelezhet havi alapon. Ez ugyan pozitív, de összképében továbbra sem utal érdemi erősödésre: éves alapon az ipari teljesítmény stagnálás közeli pályán maradhat. Ugyanakkor némi optimizmusra ad okot, hogy a nagy ipari gazdaságok – elsősorban Németország és Olaszország – feldolgozóipari kilátásai javulni látszanak, amennyiben a beszerzési menedzserindexek jelzései megbízhatónak bizonyulnak.
Ami a bérköltségeket illeti, az első negyedéves előzetes adat már ismert: az éves dinamika a negyedik negyedévhez hasonlóan 3,3% volt, míg a negyedéves alapon mért 0,8%-os növekedés évesítve hasonló ütemet vetít előre. Bár ez a 3–3,5% közötti bővülés számottevő lassulás a 2022–2024 közötti, inflációs sokk által felfűtött időszakhoz képest, a kép mégsem teljesen megnyugtató. Figyelembe véve a mindössze körülbelül 0,5%-os termelékenységnövekedést, a bérdinamika továbbra sem áll teljes összhangban a 2%-os inflációs céllal. Éppen ezért az Európai Központi Bank kiemelt figyelemmel kíséri majd a most érkező részletes adatokat.
Szerdán zárul a Fed Nyíltpiaci Bizottságának első olyan ülése, amit Kevin Warsh elnököl majd. A Fed veterán Warsh által kommunikált rezsimváltásnak jó eséllyel nem ezen az ülésen alapoznak majd meg, de lehet olyan elképzelése, amit már most megpróbál valamilyen formában napirendre tűzni. Az általa szükségesnek tartott változtatások, mint a piaci dereguláció, a Fed mérlegének leépítése, a kommunikáció átalakítása, a célként szolgáló inflációs mutató lecserélése és az alacsonyabb kamatok közül azonban egyelőre utóbbi kap kitüntetett figyelmet a piacoktól. Warsh érkezése az inflációs adatok értékelésében is hozhat majd változást, hiszen a jelenleg preferált core PCE helyett, amely áprilisban 3,3% volt éves összevetésben, Warsh a Dallas Fed nyesett PCE mutatóját tartja irányadónak, ami csak 2,3% volt. A mostani ülésre a piac nem vár kamatemelést, de az év végére már legalább 25 bázisponttal magasabb kamatot áraz. Ezen felül a héten érkeznek májusi konjunktúra indikátorok is, amelyekből kiderül, hogy kitart-e az amerikai gazdaság második negyedév elején látott lendülete.
Érdekes lehet még a japán jegybank kamatdöntő ülése, ahol várhatóan 25 bázisponttal 1%-ra emelkedik az alapkamat, ami 31 éve nem látott szint lehet.
(Forrás: OTP Ébresztő)
