Az első munkahellyel indul el igazán a fiatalok öngondoskodása

A kutatás eredményei[1] olyan fordulópontot mutatnak, amely a fiatal magyarok öngondoskodási szokásait a legalapvetőbben határozza meg: ez az első stabil, teljes állásban történő foglalkoztatás pillanata. A 18–35 éves korosztályt vizsgáló felmérés szerint a munkaviszonnyal rendelkező 25–35 évesek körében 40%-os az egészségpénztári számlával rendelkezők aránya – szemben a 25 év alatti, jellemzően még nem dolgozó fiatalok 16%-ával.

Munkába állás = tudatos egészségkezelés

A munkaerőpiacra való belépéssel párhuzamosan több területen is szignifikáns változás következik be a fiatalok magatartásában. A rendszeres havi megtakarítás, a szűrővizsgálatokra járás gyakorisága és a magánegészségügy igénybevétele egyaránt ugrásszerűen megnő a 25–35 éves korcsoportban a fiatalabb korosztályhoz képest.  

A 18–35 évesek 88%-a jár valamilyen vizsgálatra. Megelőzési céllal a korcsoport kétharmada jár szűrésekre, de évente mindössze 16% teszi meg. A fő motiváció a megelőzés (52%). Aki pedig nem vesz részt szűrővizsgálaton, az leggyakrabban arra hivatkozik, hogy nincs panasza (43%), illetve nagy mértékben szerepet játszik még az időhiány és a halogatás is.

A magánegészségügyi szolgáltatásokat a megkérdezettek 72%-a veszi igénybe – a legtöbben évente 50–150 ezer forintot költenek erre évente –, de az átlagot egyértelműen a 25–35 évesek és a magasabb iskolai végzettségűek húzzák fel.

A munkahelyi juttatások szerepe sem elhanyagolható: a válaszadók ötöde már munkáltatói juttatásként fér hozzá magánegészségügyi szolgáltatásokhoz, az egészségpénztári tagok 17%-a pedig kifejezetten munkahelyi juttatásként használja a számláját.

Az öngondoskodás természetes fejlődési íve

„A felmérés eredményei azt mutatják, hogy az öngondoskodás nem egyetlen döntés eredménye, hanem egy természetes érési folyamat, amelyet a munkába lépés indít el és erősít fel. Az egészségpénztár ebbe a folyamatba kapcsolódik be: ott van, amikor a fiatal először szembesül azzal, hogy a saját egészségéért és jövőjéért ő maga is felelős. Feladatunk, hogy ezt a felismerést tudatosabbá és könnyebben megélhetővé tegyük – a munkáltatókkal és az egyénekkel egyaránt együttműködve. Célunk, hogy a fiatal generáció minél aktívabban kihasználja egészségügyi megtakarításait: éljen a szűrővizsgálatokon való részvétel lehetőségével, és betegség esetén is vegye igénybe a pénztári tagság által biztosított előnyöket" – mondta Budai József, az OTP Egészségpénztár vezetője.

Tudatosság van, de a cselekvés késik

A kutatás azt is megmutatja, hogy az ismeret és a valódi cselekvés között még érdemi rés tátong: a 18–35 évesek 86%-a tud valamit az egészségpénztári számlákról – átlagosan azonban csupán

3 jellemzőt azonosítottak a felsorolt 8-ból, vagyis az ismeretek jellemzően felszínesek maradnak. Különösen szemléletes ez az adó-visszatérítés esetében: a megkérdezetteknek csupán egyharmada van tisztában ezzel a lehetőséggel, egyharmad csak hallott róla, egyharmad pedig egyáltalán nem tud erről az egészségpénztárral együtt járó előnyről.

Az egészségpénztári számlával rendelkezők köre a korcsoport bő egyharmada – de ebből 11% egyáltalán nem használja a számláját, 14% csak ritkán, és rendszeresen mindössze 10% él ezzel a lehetőséggel.

Azok, akik nem rendelkeznek egészségpénztári számlával, leggyakrabban az anyagi lehetőségeket (korlátokat), az alacsony egészségügyi kiadásokat, valamint az ismerethiányt jelölik meg visszatartó tényezőként. Ez azt jelzi, hogy a tudatosítás terén – különösen a munkáltatói kommunikáció és az egyéni pénzügyi edukáció területén – még jelentős lehetőségek rejlenek.

A megtakarítási szokások is az életkorral érnek be

A jövedelemből történő rendszeres megtakarítás terén hasonló mintázat rajzolódik ki: a 25–35 évesek jóval magasabb arányban tesznek félre havonta fix összeget, mint a 18–24 évesek. A legtöbben biztonsági tartalékra (59%), utazásra és élményekre (39%), illetve nagyobb kiadásokra és ingatlanra spórolnak.

Egészségügyi kiadásokra és megelőzésre a 18–35 éves korosztálynak egyelőre csupán 23%-a takarékoskodik tudatosan, miközben egészségügyi és nyugdíjcélú megtakarítása egyszerre a korosztály 27%-ának van – az egészség azonban egyre inkább bekerül a tudatos tervezés keretei közé.