Az energia drágulása alapjaiban fenyegeti a német ipart
A BDI (Bundesverband der Deutschen Industrie) - az egyik legnagyobb német gazdasági érdekképviselet - mintegy 600 cég részvételével készített felmérése szerint a feldolgozóipari középvállalatok 58 százaléka erős, 34 százaléka pedig egzisztenciális, a fennmaradást fenyegető veszélynek tartja az energia és a nyersanyagok drágulását.
A költségek rohamos emelkedése miatt a vállalkozások 42 százaléka arra kényszerül, hogy elhalassza az éghajlatvédelemmel összefüggő beruházásait. Szakértők szerint ez különösen aggasztó, tekintve, hogy az egyik vezető gazdaságkutató intézet, a kölni IW (Institut der deutschen Wirtschaft Köln) adatai szerint a koronavírus-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja eddig már 70 milliárd euróval vetette vissza a német vállalatok beruházásait - írta a Handelsblatt című üzleti lap a BDI felméréséről készített összeállításában.
A kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt a német hazai össztermék (GDP) nagyjából egyharmadát biztosító iparvállalatok érdekképviseletének felmérése szerint a szektor középes méretű cégeinek csaknem 10 százaléka már csak a termelés visszafogásával vagy teljes felfüggesztésével tud védekezni a drágulás ellen. Nagyjából 25 százalékuk azt mérlegeli, hogy külföldre telepíti termelő kapacitásait.
A legnagyobb bajban az úgynevezett energiaintenzív - termékeik előállításához kiugróan sok energiát felhasználó - ágazatok szereplői vannak. Ezzel kapcsolatban a Handelsblatt rámutatott, hogy egy tonna alumínium előállításához hozzávetőleg 15 megawattóra (MWh) villamos energiára van szükség, ami az augusztusi - MWh-nként 600 eurós - ár mellett tonnánként 9000 eurós áramköltséget jelent. Azonban a világpiacon nagyjából 2400 eurót adnak egy tonna alumíniumért, vagyis a német cégek tonnánként 6600 euró veszteséget termelnek.
A WVM fémipari érdekképviselet (Wirtschaftsvereinigung Metalle) szerint a kormánynak azonnali pénzügyi segélyt kell nyújtania az energiaintenzív ágazatokban termelő cégeknek. A gyors, és a lehető legkevesebb bürokráciával járó segítség elmaradása miatt "visszafordíthatatlan károk" keletkezhetnek a német ipar szerkezetében - ismertette a Handelsblatt a WVM állásfoglalását, amely szerint a kormány támogatásával az úgynevezett ipari áram árszínvonalát az utóbbi tíz év átlagához kell igazítani. Ez MWh-nként 41,74 euró, az augustusi ár alig egytizede.
Gyors intézkedéseket sürget a BDI vezetője, Siegfried Russwurm is, aki a középvállalati felméréshez csatolt nyilatkozatában kiemelte, hogy a kormány újabb - harmadik, ezúttal 65 milliárd eurós - tehercsökkentő programja nem segíti eléggé a vállalkozásokat.
Mint írta, a gazdaságot "Németország történetének legnagyobb energiaválsága" sújtja, amelynek kormányzati kezelése nem megfelelő. Így például "egyáltalán nem kielégítő", hogy a tartalékba helyezett széntüzelésű erőművek közül még csak kettőben indították újra a termelést, a még működő három atomerőmű közül pedig csak kettőnek hosszabbították meg az üzemidejét, és csupán néhány hónapra. Minél gyorsabban el kell indítani egy külön az ipar helyzetére, gondjaira szabott programot is, amelynek részeként a kormánynak a többi között be kell szállnia a villamosenergia-hálózati díjak finanszírozásába, hogy tompítsa az áremelkedést - sürgeti a BDI elnöke.
