Az építőipar és szolgáltatások vitték a zászlót az év végén
Ahogy azt a havi és magas frekvenciás adatok alapján sejteni lehetett az építőipar és számos szolgáltató ágazat – melyek közül kiemelkedik a turizmus, a szállítások és az infokommunikáció. Felhasználási oldalon a fogyasztás volt a fő húzóerő, a beruházások a mérsékelt kormányzati szegmens miatt visszafogottan teljesítettek, emellett ismét pozitívan járult a növekedéshez a külkereskedelem.
A magyar gazdaságnak tavaly sikerült kilábalnia a 2020-as, a koronavírus-járvány okozta sokkból. Az idei év kilátásai azonban meglehetősen vegyesek. A háztartások által generált kereslete – legalábbis az első negyedévben – gyakorlatilag változatlan maradhat az emelkedő bérek és a költségvetési transzferek hatására. Elsősorban a második félévtől várunk javulást a külkereskedelemben, amennyiben a globális ellátási láncok zavarai tartósan enyhülnek. Az orosz-ukrán háborúból fakadó megnövekedett bizonytalanságok azonban releváns kockázatokat hordozhatnak, különösen a még magasabb energiaárak és az esetleges energiaellátási zavarok révén. Ráadásul a gazdaságnak idén jóval magasabb kamatkörnyezetben kellene működnie, miközben a várható fiskális konszolidáció – valószínűleg alacsonyabb állami beruházásokon keresztül – a növekedést mérséklő hatásokkal járna. Összességében elmondható, hogy a jelenlegi erős lendület az idei évre 5,4% körüli GDP-növekedést jelent, azonban a lefelé mutató kockázatok nem tekinthetők alacsonynak.
Forrás: Nagy János, makrogazdasági elemző, ERSTE
