Az Erste csoport 2022 1-9 havi eredménye: Az erős működési teljesítmény a kelet-európai piacok rugalmasságát tükrözi

A nettó kamatbevétel 19,5 százalékkal, 4,39 milliárd euróra nőtt, a hitelállomány jelentős növekedése és – leginkább az eurózónán kívüli piacokon – a kamatkörnyezet kedvező alakulása nyomán.

A nettó díj- és jutalékbevétel 8,3 százalékkal 1,83 milliárd euróra nőtt, elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatásokon és a vagyonkezelésben elért bővülésnek köszönhetően.

A beszámolási időszakban a működési bevételek növekedése (+9,3%, 6,27 milliárd euróra) meghaladta a működési költségek növekedését (+7,7%, 3,38 milliárd euróra).

A kockázati költségek 158 millió euróra, azaz 11 bázispontra emelkedtek (2021 első kilenc hónapjában: 52 millió euró és 4 bázispont), reagálva a makrokörnyezet bizonytalanságaira. Mind az NPL-ráta (2,0 % a 2021 végi 2,4 %-hoz képest), mind az NPL-fedezeti ráta (96,8 % az előző évi 90,9 % képest) javult. A kelet-közép-európai bankcsoport nettó eredménye 1,65 milliárd eurót tett ki (2021 első kilenc hónapjában: 1,45 milliárd euró).

A nettó kamatbevétel és a díjbevétel bővülése ellensúlyozta a nettó kereskedési eredmény veszteségét

A nettó kamatbevétel 4385,2 millió euróra nőtt (+19,5%, 3669,5 millió euróról), leginkább az eurózónán kívüli – elsősorban cseh, magyar és román – kamatemeléseknek, valamint a hitelállomány összes piacon tapasztalt jelentős bővülésének köszönhetően. A nettó díj- és jutalékbevétel 1829,9 millió euróra nőtt (+8,3%, 1690,4 millió euróról). Szinte az összes díj- és jutalékbevétel kategóriában és az összes elsődleges piacon növekedést könyveltünk el, leginkább a pénzforgalmi szolgáltatások és a vagyonkezelés területén. A nettó kereskedési eredmény -848,5 millió euróra csökkent (67,5 millió euróról); a piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök nyeresége 743,3 millió euróra nőtt (133,5 millió euróról).  E két tétel alakulása elsősorban átértékelési hatásoknak tulajdonítható. A működési bevétel 6270,7 millió euróra nőtt (+9,3%, 5735,0 millió euróról).

Erős működési eredmény, javuló költség/bevétel ráta

Az általános igazgatási költségek 3381,3 millió euróra nőttek, (+7,7%, 3141,0 millió euróról). A személyi jellegű ráfordítások 1967,2 millió euróra emelkedtek (+4,6%, 1881,3 millió euróról). A létszám gyakorlatilag nem változott 2021 év végéhez képest, +1,1 százalékkal, 45 078 főre nőtt (teljes munkaidő egyenérték alapon) Az egyéb igazgatási költségek markáns növekedése 1003,4 millió euróra (+18,5%, 846,6 millió euróról) főként a betétbiztosítási alapokba fizetendő hozzájárulások jelentős mértékű emelkedésének tudható be – ez tartalmazza a várható 2022-es befizetések nagy részének elkönyvelését, csakúgy, mint a más költségkategóriákban megjelenő emeléseket, különösen az informatikai és irodai kiadásokét. Az amortizációs és értékcsökkenési leírás 410,7 millió eurót tett ki (-0,6%, 413,2 millió euróról). Összességében a működési eredmény jelentős mértékben, 2889,4 millió euróra nőtt (+11,4%, 2594,0 millió euróról). A költség/bevétel ráta 53,9 százalékra javult (54,8 százalékról).

Az NPL ráta 2,0 százalék – történelmi rekordalacsony szint a tőzsdei kibocsátás óta

A nettó céltartalék-felszabadítása miatt pénzügyi eszközökre elszámolt nettó értékvesztés (kockázati költség) -158,3 millió eurót, vagyis az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában 
-11 bázispontot tett ki (szemben az előző évi -51,6 millió euróval és 4 bázisponttal). A hitelekre, valamint kötelezettségekre és garanciákra Horvátország kivételével minden elsődleges piacon nettó céltartalékot kellett képezni. Pozitív hozzájárulást jelentettek a már leírt hitelek megtérüléséhez kapcsolódó bevételek és visszaírások minden szegmensben, főként Csehországban és Horvátországban. A Coviddal kapcsolatos rendelkezések felülvizsgálatát és feloldását követően szükséges volt az előretekintő indikátorok (forward looking indicators – FLIs) paramétereinek frissítése, valamint a második negyedévben kockázati puffer bevezetése a ciklikus iparágaknál, valamint az energiapiacok ingadozása által erősen érintett ágazatoknál (energiaágazat, fém- és vegyipar), amelynek következtében 147 milliós eurós céltartalékképzésre került sor a harmadik negyedévben. Összességében szeptember végén a válságokkal kapcsolatos általános céltartalékok állománya 676 millió eurót tett ki. A bruttó ügyfélhitelekhez viszonyított NPL-ráta 2,0 százalékra javult tovább (2,4 százalékról), ami minden idők legalacsonyabb értéke az tőzsdei részvénykibocsátás óta. A NPL-fedezettségi mutató (biztosítékok nélkül) 96,8 százalékra nőtt (90,9 százalékról).

A nettó eredmény 1,65 milliárd euróra nőtt az első kilenc hónapban

Az egyéb működési eredmény -246,5 millió eurót tett ki (előző évi -243,3 millió euró). Az ebben a sorban szereplő, szanálási alapokba fizetendő teljes 2022. évi hozzájárulás – leginkább Ausztriában és Csehországban – 139,1 millió euróra nőtt (108,5 millió euróról). A bankadók – amelyeket jelenleg két elsődleges piacon kell fizetni 133,2 millió euróra növekedtek (71,6 millió euróról). Magyarországon 108,4 millió eurót számítottak fel, amiből a teljes pénzügyi évre jutó rendszeres bankadó 16,1 millió euró (előző évi 14,9 millió euró), a 2022 első kilenc hónapjában felszámolt tranzakciós illeték 42,4 millió euró volt (előző évi 35,7 millió euró), valamint az előző év nettó bevétele alapján számított és a teljes 2022. évre vonatkozó új „extraprofit-adó” 49,9 millió euró. Ausztriában a bankadó 24,8 millió eurót tett ki (előző évi 20,9 millió euró). Pozitív hozzájárulást jelentett az eredményhez a román fogyasztóvédelmi jogszabályokhoz kapcsolódó lehetséges jogi kockázatokra képzett céltartalék feloldása 41,8 millió euró értékben, amely az egyéb működési bevételekben tükröződik.

A bevételt terhelő adók 434,5 millió eurót tettek ki (a tavalyi 433,6 millió euró után). A kisebbségi részesedések utáni jövedelem 332,6 millió euróra csökkent (397,2 millió euróról) elsősorban a takarékpénztárak alacsonyabb hozzájárulása következtében, amit a pénzügyi eszközeik megnövekedett értékvesztése okozott. Az anyavállalatra jutó nettó eredmény 1647,0 millió euróra nőtt (1451,4 millió euróról) az erőteljes működési eredmény következményeként.

Jelentős hitelállomány növekedés, a CET1 tőkeráta 14,2 százalék (pro forma)

Az alaptőke - AT1 tőkeinstrumentumok nélkül 22,3 milliárd euróra nőtt (21,3 milliárd euróról). A szabályozói levonások és a CRR-nek megfelelő szűrés után az elsődleges tier 1-es alaptőke (CET1, végleges) 19,4 milliárd euróra nőtt (18,8 milliárd euróról), a (végleges) szavatolótőke pedig 25,2 milliárd euróra erősödött (24,8 milliárd euróról). A fenti adatokban már szerepel az első két negyedév közbenső nyeresége, ám a harmadik negyedévé nem. A teljes kockázati kitettség (a kockázattal súlyozott eszközök összessége, ideértve a hitelezési, piaci, és működési kockázatokat, a CRR szerint végleges) 140,8 milliárd euróra nőtt (129,6 milliárd euróról). Az elsődleges tier 1-es alaptőkeráta (CET1) 14,2 százalék volt pro forma alapon (14,5 százalék után), a teljes tőkeráta pedig 17,9 százalék (19,1 százalékot követően).

A mérlegfőösszeg 335,3 milliárd euróra nőtt (+9,1%, 307,4 milliárd euróról). Eszközoldalon a készpénz- és pénzeszközök 44,6 milliárd euróra mérséklődtek (45,5 milliárd euróról), míg a hitelintézeteknek nyújtott hitelek és előlegek állománya – elősorban Szlovákiában, Csehországban és Ausztriában – 26,7 milliárd euróra nőtt (21,0 milliárd euróról). Az ügyfeleknek nyújtott hitelek és követelések állománya 198,8 milliárd euróra emelkedett (+10,3%, 180,3 milliárd euróról), legjelentősebben Ausztriában és Csehországban. Forrásoldalon a hitelintézetek által elhelyezett betétek állománya 36,2 milliárd euróra emelkedett (31,9 milliárd euróról). Az ügyfélbetétek állománya minden elsődleges piacon – a legnagyobb mértékben Ausztriában és Csehországban – nőtt, 232,5 milliárd euróra (+10,4%, 210,5 milliárd euróról). A hitel/betét ráta 85,5 százalékra mérséklődött (85,6 százalékról).

Előrejelzés: az Erste piacai rugalmasak maradnak

Míg az idén a gazdaság teljesítménye a korábban előre jelzettnél erősebbnek bizonyult (a jelenlegi becslések szerint a 2022-es reál-GDP növekedési ráták az Erste elsődleges piacain 1,8% és 6,2% között várhatóak), az Erste Csoport arra számít, hogy 2023-ban a növekedés lassulni fog, és piacain átlagos reál-GDP növekedési üteme 1,2 százalék lesz, szemben az eurózóna 0,3 százalékos átlagával. A munkanélküliségi ráták ennek ellenére várhatóan alacsony szinten (mintegy 3 és 7 százalék között) maradnak. Az államadósság szintje Közép-Kelet-Európában jelentősen az uniós átlag alatt marad. Az infláció 2023-ban várhatóan lassul, de a becslések szerint egész évben magas marad, az Erste fő piacain az éves átlag 5,2% és 14,3% között mozoghat.

A fentiek fényében az Erste Csoport arra számít, hogy a nettó hitelállomány-bővülése a 2022-es 10 százalék feletti szintről 5 százalék körülire lassul. Ez a fejlemény, a kedvező közép-kelet-európai kamatkörnyezettel és az EKB normalizált irányadó kamatlábaival együtt azt eredményezi, hogy a nettó kamatbevétel 2022-ben körülbelül 20 százalékkal, 2023-ban pedig mintegy 10 százalékkal nőhet. 

Összhangban a gyengébb 2023-as gazdasági kilátásokkal, de továbbra is erős közép-kelet-európai munkaerőpiacot feltételezve, az Erste Csoport arra számít, hogy a kockázati költségek alacsonyak maradnak, és nem haladják meg a 35 bázispontot 2023-ban (2022-es cél: 20 bázispont alatt). A nem teljesítő hitelek aránya (az NPL-ráta) a 2022-es 2 százalékról várhatóan emelkedni fog, de 2023-ban is 3 százalék alatt marad.

Az Erste Csoport 2022-re 14 százalék körüli, 2023-ra 13 és 15 százalék közötti ROTE (Return On Tangible Equity) elérését tervezi. Az Erste Csoport CET1 alaptőkrátája a várakozások szerint 14 százalék felett marad. A 2022. pénzügyi évre vonatkozóan az Erste Csoport részvényenként 1,90 euró osztalék kifizetését tervezi.