Az év második felére várható a parlamenti választások kiírása Nagy Britanniában
A brit törvények alapján a következő választást legkésőbb 2025 januárjában meg kell tartani, de egyöntetű az a várakozás, hogy a konzervatív párti kormányfő még az idei évre kijelöli az időpontot.
A sajtóban és az ellenzéki pártok körében az utóbbi hetekben folyamatossá váltak azok az előrejelzések, hogy Rishi Sunak már májusra kiírja a parlamenti választást.
A miniszterelnök azonban csütörtöki vidéki látogatásán, az őt kísérő újságírók kérdésére válaszolva úgy fogalmazott: munkáját "arra a feltételezésre" alapozza, hogy a választások az idei év második felében lesznek.
Ez volt az első olyan utalás, amelyet Sunak a választások várható időpontjára tett. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Sir Kier Starmer elítélően nyilatkozott Sunak kijelentéséről. Úgy fogalmazott: Rishi Sunak most már "jogcím nélküli lakásfoglalóként" él a Downing Street-i miniszterelnöki rezidencián, és "nyilván van valami rejtegetnivalója", ha nem akarja pontosan megnevezni a választások időpontját.
A Munkáspárt az összes felmérés szerint kétszámjegyű támogatottsági előnyben jár a 2010 óta kormányzó konzervatívok előtt.
Az Ipsos közvéleménykutató cég legfrissebb, decemberben elvégzett vizsgálata azt mutatta ki, hogy a Labour a szavaztok 41 százalékát szerezné meg, a Konzervatív Párt 24 százalékot kapna, ha most tartanák a parlamenti választásokat.
Az Electoral Calculus nevű online választási előrejelző platform minap ismertetett számításai szerint ha a választásokon a jelenlegi felmérések által jelzett szavazatarányok érvényesülnek, a Labour a 650 fős alsóházban 415 tagú frakciót alakíthatna, a konzervatívok képviselőcsoportjának létszáma a jelenlegi 350-ről 151-re apadna.
A Munkáspárt ezzel megközelítené azt a rekordarányú győzelmet, amelyet 1997-ben aratott Tony Blair vezetésével. A Labour abban az évben 418 mandátumot szerzett.
A 2019-ben tartott legutóbbi brit parlamenti választáson az akkor még Boris Johnson vezette Konzervatív Párt negyven éve nem látott arányú győzelmet aratott, és kényelmes, 80 fős alsóházi többséggel alakíthatott új kormányt.
Johnson azonban 2022 júliusában lemondott pártvezetői posztjáról és a miniszterelnöki tisztségről, miután nyilvánosságra került, hogy a londoni kormányfői hivatalban a koronavírus-járvány miatt saját kormánya által elrendelt szigorú korlátozások idején ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket rendeztek.
A közkeletűen "partygate" néven emlegetett ügy az utóbbi évek legnagyobb belpolitikai botrányává fajult, és részben ennek hatására mélypontra süllyedt a konzervatívok választói támogatottsága.
