Az év második felétől lassulhat az ingatlanpiac
Valkó Dávid szerdai budapesti sajtótájékoztatójukon azt mondta, hogy ezt a jelenséget erősítheti a kereslet csökkenése, amelyet az otthonteremtési támogatások egy részének kivezetése és a hitelkamatok emelkedése okozhat. A piac bizonytalanságát okozhatja a nemzetközi és a magyarországi gazdasági helyzet, a koronavírus-járvány alakulása, illetve az idei országgyűlési választás - tette hozzá. Közölte, az első háromnegyedévi adatok alapján 2021-ben az ingatlanárak növekedése reálértéken meghaladhatta a 10 százalékot, a forgalom 15 százalékkal nőtt, az adásvételek száma meghaladhatta a 155 ezret.
Valkó Dávid megjegyezte, az ingatlanok áremelkedése már 2014 harmadik negyedéve óta folyamatos; hiába torpant meg 2020-ban a piac, nem alakult ki valódi válsághelyzet a vírus hatására.
Valkó Dávid a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2021-es tranzakciós adatai alapján rámutatott, tavaly a fővárosban az eladott ingatlanok átlagos négyzetméter ára 697 ezer forint volt, Somogy és Pest megye fej-fej mellett 475 ezer forintos fajlagos árral a második helyen állt, amelyet Hajdú-Bihar megye követett 437-440 ezer forintos átlagos négyzetméter árral.
Példaként említette, hogy a főváros V. kerületében 1 millió 36 ezer forint volt tavaly az eladott lakások átlagos fajlagos ára, az I. kerületben ez az érték 903 ezer, a II. és a XII. kerületben pedig 880-890 ezer forint volt. A megyeszékhelyek közül pedig Debrecen a legdrágább 486 ezer forintos fajlagos árral, amely után 483 ezer forintos átlagos négyzetméterárral Székesfehérvár következik. A szakember arra is kitért, hogy a tavalyi második fél évben megjelenő, erősödő inflációs félelmek újabb lendületet adtak a befektetési célú vásárlásoknak, amelyek aránya Budapesten 40 százalék felettire becsülhető, vidéken pedig a vevők egyharmada tartozhat ebbe a körbe.
Kormos Zoltán, az OTP Bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője elmondta, hogy tavaly bővült az állami támogatások köre, amelyek hatására 1300 milliárd forintra nőtt 2021-ben a felvett lakáshitelek összege. Ezek a szabadfelhasználású hitelekkel kiegészülve elérték az 1400 milliárd forintot, ami 40 százalékos bővülés az előző év azonos időszakához képest. Idén várakozásaik szerint a felvett hitelek elérhetik az 1600 milliárd forintot is.
Kormos Zoltán szerint miközben a kamatemeléseknek lesz keresletet visszafogó hatása, az inflációs félelmek miatt sok befektető az ingatlanpiachoz fordul, ez pedig tovább hajtja majd a lakás- és a hitelpiacot.
