Az időskori függőségi ráta nagysága hazánkban - miért lényeges ez?
Az elmúlt 20 évben 15,1%-ról, 19,9%-ra nőtt hazánkban a 65 év felettiek aránya a lakosságon belül, vagyis mára közel minden ötödik magyar nyugdíjas korú. Ez az arány 2050-re 27,7%-ra, 2100-ra pedig 31%-ra emelkedhet a prognózisok szerint. Az időskori függőségi ráta az elmúlt 20 évben jelentősen emelkedett, jelenleg 30,3%, vagyis száz munkaképes (15-64 éves) korúra több mint harminc 65 év feletti jut, ami valamivel kedvezőbb az EU 32%-os átlagánál. Az Eurostat prognózisa szerint ugyanakkor 2050-re a mutató értéke 47,5%-ra fog emelkedni, vagyis addigra minden idős emberre mindössze két munkaképes korú felnőtt jut majd.
Részben a nem megfelelő egészségi állapotra vezethető vissza, hogy hazánkban az egyik legalacsonyabb a 65 évesek várható élettartama. A jelenlegi nyugdíjkorhatár elérésekor a nők várhatóan még 18,6 évet, a férfiak 14,8 évet élnek. Ez az oka annak, hogy az idősebb korosztályban jóval több a nő, mint a férfi: egész pontosan a 65-74 év közötti korcsoportban 100 férfira 138 nő jut, szemben az EU átlag 116-tal. Részben ezzel magyarázható az is, hogy hazánkban az egyik legmagasabb (35,1%) az egyszemélyes háztartásban élő idősek (65 év felettiek) aránya.
Ami az idősek egészségi állapotát illeti, 29% nagyon rossznak ítélte meg azt 2019-ben, szemben az uniós átlag 18,8%-kal, és mindössze 19,1% nevezte jónak, szemben az EU 40% feletti átlagával. Ez talán nem véletlen annak fényében, hogy a rendszeres testmozgást végző idősek aránya is hazánkban az egyik legalacsonyabb. A 65-74 év közöttiek 22%-a végez legalább heti 3 óra fizikai testmozgást, amibe az aerob sportokon kívül beletartozik a gyaloglás is. Az EU átlag 44,5%, de Hollandiában, Dániában, Svédországban az idősek nagyjából 70%-a végez rendszeres testmozgást.
Az egészséges várható élettartam – különösen a 60 év feletti – az egészségben töltött várható életéveket mutatja. Sajnos 2000 és 2019 között a várható élettartam globálisan gyorsabban nőtt, mint az egészséges várható élettartam mind a születéskori, mint a 60 éves életkori mutató esetében. Magyarul egyre hosszabb ideig élünk rossz egészségi állapotban.
Forrás: WHO, DECADE OF HEALTHY AGEING BASELINE REPORT
A MABISZ öngondoskodási – nyugdíjbiztosítási témájú kampányának elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a tudatos jövőtervezésre. A nyugdíjas évek zavartalanságához az időben elkezdett megtakarítások mellett legalább olyan fontos a fizikai és mentális egészség megőrzése is. A kampány központi témája ezért idén az egészséges öregedés, amihez a funkcionális és mentális képességek fejlesztése és fenntartása szükséges. A funkcionális képesség azt jelenti, hogy az ember képes kielégíteni alapvető szükségleteit a megfelelő életszínvonal biztosítása érdekében; képes tanulni, fejlődni és döntéseket hozni; kellően mobil; képes kapcsolatokat kiépíteni és fenntartani; és hozzájárul a társadalomhoz. Ezen képességek megtartása és fejlesztése egy dinamikus folyamat, amit intézményileg is támogatni kell, de az egyének is sokat tehetnek érte. Utóbbiban kíván segítséget nyújtani hasznos információkkal, szakértői tanácsokkal a MABISZ.
A kampány részét képezi a jovotervezes.mabisz.hu tematikus landingoldal, amely az egyes korosztályhoz tartozóknak nyújt gyakorlati tippeket és hasznos tanácsokat az egyéni jövőtervezéshez. Az oldal tartalma folyamatosan frissül: megtalálható rajta egy megtakarítási kalkulátor, amely megmutatja, hogy hány év múlva érhet el valaki teljes anyagi biztonságot meglévő megtakarítási szokásaival. A legfrissebb tartalom pedig az egészséges időskor elérésében nyújt segítséget. Két podcast is készült, amelyben Bombera Krisztina beszélget a Longevity Project életmód orvostani szakértőivel, valamint Iványi Orsolya menopauza aktivistával életmódváltásról, tudatos egészségmegőrzésről. Emellett közismert emberek: Szujó Zoltán, Czutor Zoltán, Mautner Zsófi és Szentesi Éva újrakezdését, életmódváltását, leendő nyugdíjas éveikre vonatkozó elképzeléseit bemutató film is része a kampánynak.
