Az internet fűti a jövő lakását: jön az adatközpontok új generációja

Ma, amikor a világ adatforgalma soha nem látott csúcsokat ér el, a globális gazdaságban létfontosságú szerepet játszanak a modern adatközpontok. Az elosztott számítások és a mobil adatfogyasztás iránti igény szüntelen növekedése azt eredményezi, hogy az ezen igényeket kiszolgáló adatközpontok is gyökeresen megújulnak fejti ki az információ- és adattárolási szolgáltatások területén vezető Iron Mountain szakértője.

Az adatközpontok új generációja a klímaváltozás és a digitális infrastruktúra hatásait nem pusztán az elhelyezkedés és a környezeti lábnyom figyelembevételével kezeli, hanem már a beszerzési és tervezési fázisokban, majd a használat során, végül a leállításkor és azt követően is a fenntarthatóságot tartja szem előtt. Az adatközpont-üzemeltetők már a korábbi években is arra törekedtek, hogy javítsák az iparág társadalmi és környezeti hatásait. Energiahatékony hűtési eljárásokat vezettek be, több figyelmet fordítanak a természeti erőforrások megóvására, szorosabb figyelemmel kísérik a kibocsátásokat, és a megújuló energiaforrások felé fordulnak – egyes esetekben már 100%-ban zöld árammal üzemelve.

A kibocsátások további csökkentésére irányuló, egyre erősödő nyomás hatására az adatközpont-üzemeltetőknek a közvetlen energiahatékonyságon túlmutató lépéseket kell tenniük. Folyamatos innovációra van szükség, biztosítva, hogy minden új létesítményt a karbonsemleges, összekapcsolt jövőre tervezzenek, a teljes ellátási láncot figyelembe véve, és a fenntartható gyakorlatokat szó szerint az alapoktól kezdve beépítve. 

A karbonsemleges jövő és az optimális energiahatékonyság érdekében az új létesítmények tervezésekor és építésekor olyan zöld tanúsítási rendszernek kell megfelelni, mint például a BREEAM. A tanúsítás biztosítja a jövőbiztos tervezési szabványokat és azt, hogy további hatékonyságnövelő lehetőségeket is egyszerűen lehessen azonosítani és megvalósítani. Ezek a minősítési rendszerek programok a projekt teljes életciklusát figyelembe veszik, a helyszín kiválasztásától a hosszú távú üzemeltetésig. 

A modern építési technikák lehetővé teszik a meglévő anyagok és újrahasznosítható szerkezeti elemek újrafelhasználását, csökkentve ezzel az építési hulladékot. A fenntartható módon beszerzett anyagok és helyi beszállítók választása minimalizálja a karbonlábnyomot. A fordított logisztika, melynek során az építőanyagokat beszállító járművek el is szállítják a csomagolóanyagokat, segít az újrahasznosításban és csökkenti a járművek kibocsátását. Az energiahatékonyságon túl az építőanyagok minőségére és a felelős erőforrás-gazdálkodásra is hangsúlyt helyezve a létesítmények a környezetvédelmi szempontok maximális figyelembevételével épülhetnek. 

A vízfogyasztás csökkentése létfontosságú az új generációs adatközpontok számára. A zárt körforgású rendszerek a hűtésben hasznosítják újra a vizet, jelentősen csökkentve ezzel az ivóvíz felhasználását. A helyi hőmérsékleti és időjárási adatok alapján működő rendszerek segítenek a párologtató hűtés minimalizálásában. Az adatközpontok nagy területű tetejéről összegyűjtött esővíz szintén felhasználható különböző célokra. A modern adatközpontok már nem igényelnek nagy mennyiségű friss vizet, ami különösen az aszály sújtotta területeken és a globális vízhiány miatt növekvő aggodalmak közepette kiemelkedően fontos. 

A hőmérséklet-szabályozás szintén kulcsfontosságú. A modern adatközpontokat ma már 26 Celsius fok körüli, melegebb hőmérsékleten tartják, szemben a korábbi hűtőszekrényszerű körülményekkel. A csarnokokban elengedhetetlen a hatékony levegőgazdálkodás a kezelhető energiafelhasználási hatékonyság fenntartásához. A meleg és hideg folyosók elszigetelése lehetővé teszi a hő hatékony elvezetését és szabályozását, optimalizálva az adatközpontok hűtését. 

A növekvő digitális igények miatt az adatközpontok helyszűkével küzdenek, különösen a városközpontokban. A helyi közösségekre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos aggályok kezelésére több országban, így Írországban, Hollandiában vagy Szingapúrban építési moratóriumot, illetve energiafelhasználási korlátozásokat vezettek be az új adatközpontok esetében.

Ugyanakkor ahogy egyre inkább rászorulunk az azonnal elérhető digitális szolgáltatásokra, amelyek az online vásárlástól és a közösségi médiától kezdve az egészségügyi rendeléseken át a hibrid munkáig mindent megkönnyítenek, úgy növekszik az igény az infrastruktúrára is, amely lehetővé teszi ezt a hatalmas mennyiségű adatátvitelt. Az építési stop és az energiakorlátozások mellett az adatközpont-üzemeltetők felelősségteljesen, az üzemen kívül helyezett eszközök és berendezések megfelelő kezelésével és a környezeti szempontok figyelembevételével újrahasznosíthatnak meglévő barnamezős területeket. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy az adatközpontok a meglévő problémák orvoslásával és új munkahelyek teremtésével pozitív válaszokkal kezeljék a közösség ellenérzéseit. 

A technológia fejlődésével az adatközpontok egyre fenntarthatóbbá és önellátóbbá válnak. A jövő adatközpontja szén-dioxid-semleges lesz, és dízel helyett kizárólag megújuló energiaforrásokkal, például széllel, napenergiával, vagy árapály energiával működik majd, akkumulátorokkal biztosítva a folyamatos áramellátást. Az öndiagnosztikával ellátott adatcsarnokok előre jelzik majd a karbantartási problémákat és a berendezések lejáratát, csökkentve ezzel a megelőző karbantartási tervezés szükségességét.

Az ügyfelekkel a tényleges felhasználásuk alapján kötnek majd szerződést, és az üzemeltetők képesek lesznek nemcsak pontosan megjósolni, de előre jelezni is az energiaterhelési igényeket, lehetővé téve, hogy az adatcsarnokokat a tényleges igényeknek megfelelően tervezzék meg. A berendezések átlagos életciklusa a tervezési szabványok javulásával a fogyasztói szerződések átlagos hosszához igazodik majd, így az üzleti feltételek is illeszkedhetnek a körforgásos gazdasághoz..

Az adatközpontok közvetlenül is a helyi közösségek javára válhatnak, például a hő visszanyerésével csökkenthetők a közüzemi költségek. A termelt hőt iskolákban, kórházakban, könyvtárakban, szabadidős létesítményekben hasznosítani. Magyarországon kifejezetten jelentős hozadéka lenne a technológiának. Hazánkban jelenleg több mint 650.000 távfűtéses lakás van, és a távhő közel 70%-a földgáz alapú, így a visszanyert úgynevezett „hulladékhő” mintegy 1,5 millió ember fűtését tudná biztosítani. Mielőtt még azt hinnénk, hogy ez a távoli jövő technológiája: Svédország távfűtési hálózatai már most is intenzíven hasznosítják a hulladékhőt, bizonyítva, hogy az új generációs adatközpontok sokkal közelebb vannak, mint gondolnánk.