Az MNB is megvárja az iráni háború további piaci hatásait
Az EUR/HUF árfolyam ma 387 alá is benézett a reggeli órákban, de főleg a 387-390-es sávban mozgott, ez a kilengés az elmúlt napokban-hetekben látott mozgásokat figyelembe véve egyáltalán nem kirívó. A kamatdöntés bejelentése után inkább az eladói oldal volt az erősebb a forint piacán, majd a sajtótájékoztató alatt is folytatódott a cikkcakkozás. A forint árfolyama délután 4 órakor 389,30 körül mozog.
Kamatdöntést követő sajtótájékoztató
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a kialakult energiapiaci helyzetre reflektálva elmondta, hogy erősebbek a magyar gazdaság fundamentumai, mint a 2022-es energiaválság kezdetén. Az Inflációs jelentést csütörtökön publikálja az MNB, de már a sajtótájékoztatón kiderült, hogy idén 1,7%-os, 2027-ben 3,0%-os, 2028-ban pedig 2,9%-os GDP növekedésre számít az MNB, ami közel megegyezik a mi előrejelzésünkkel.
Az infláció esetében mind a 2026-os, mind a 2027-es előrejelzést feljebb emelte az MNB, idén 3,8%-os, jövőre 3,7%-os átlaggal számolnak; előbbi némileg magasabb várakozásunknál. A devizapiaci stabilitás fenntartása kulcsfontosságú az inflációs célok eléréséhez – ezt többször is hangsúlyozta az MNB elnöke. Az elnök kiemelte, hogy továbbra is óvatos, türelmes megközelítés indokolt és adatvezérelten fognak dönteni. Kérdést is kapott a kamatemeléssel kapcsolatban, erre úgy reagált, hogy minden döntési lehetőség az asztalon van.
Kamatkilátások
A februári kamatdöntés után még abban reménykedhettünk, hogy márciusban jöhet egy újabb lazító lépés az MNB részéről. A közel-keleti konfliktus kirobbanása ugyanakkor minden forgatókönyvet átírt. Az iráni háború kitörése óta az euró-forint árfolyam mozgása nagyon volatilis volt, napon belül akár több százaléknyi gyengülést, vagy éppen erősödést mutatott a hazai deviza.
Az olaj és gázárak emelkedése miatt várhatóan az inflációs pálya is feljebb kerül majd a következő hónapokban és minél hosszabb ideig tart a konfliktus, annál negatívabb hatásokkal lehet számolni. Az inflációs kockázatok és a forint sebezhetősége miatt a piacok már kamatemelést áraznak idénre.
Ugyanakkor a mai kamattartás után a forint nem gyengült el túlzottan, ez pedig – ha a forint a következő napokban stabil marad – jó jel, hiszen arra lenne bizonyíték, hogy a piac nem tudja idő előtt belekergetni az MNB-t kamatemelésekbe. Persze, ha romlanának a közel-keleti fejlemények, akkor idővel kamatot kellene emelni, de ahogy pénteki kommentárunkban is írtuk, egyelőre nem tartunk még itt.
Az olajpiaci szereplők a következő hónapokban még mindig alapvetően a helyzet megnyugvásával számolnak. Az elmúlt napok kamatdöntései a Fed-től és az EKB-tól inkább nyugalmat sugároztak. Mindez pedig inkább tartást indokol az MNB részéről is a következő hónapokra. Év végére 6,00%-os alapkamatot várunk, tehát azt gondoljuk, hogy év végén újra kamatcsökkentésbe lehet kezdeni, ha az olajpiaci helyzet stabilizálódni tud.
