Az MNB szerint így mozgathatja meg a CSOK plusz a lakáspiacot
Hiába jók a magyar gazdaság foglalkoztatási mutatói, a magas infláció okozta reálbércsökkenés és az alacsony fogyasztói bizalom érdemben visszavetette a keresletet a lakáspiacon – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt héten bemutatott új lakáspiaci jelentéséből. Ez megmutatkozik mind az új lakások, mind a lakáshitelek iránti alacsony keresletben is.
Az új lakáshitel-szerződések volumene 41 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától, de már mutatkozott némi élénkülés, és a bank többsége az élénkülés folytatására számít. 2023 harmadik negyedévében megvalósult lakáspiaci tranzakciók száma 11 százalékkal csökkent éves összevetésben, azonban az előző negyedévhez képest már 10 százalékos növekedés volt megfigyelhető. A jegybank szakértői szerint a kereslet csökkenéséhez hozzájárult az otthonteremtési támogatások szűkítésének bejelentései is. Ugyanakkor úgy gondolják, hogy ennek hatását tompíthatja az október végén meghirdetett csok plusz program, amely 2024-től a gyermeket vállaló házaspárok számára teszi lehetővé kedvezményes kamatozású hitel felvételét.
A TLE kérdésére, hogy mekkora keresletnövekedésre számítanak a csok plusz bevezetésével, látva a kedvezmény eddig megismert szigorú feltételeit (csak vállalt gyerekre, csak hitel, az igazán nagy összeghez több gyerek kell + első lakás vásárló legyen), amelyekkel viszonylag szűk körnek látszik kimaxolhatónak a támogatás, azt a választ kaptuk, hogy „az MNB számításai szerint, amelyek egybevágnak a Kulturális és Innovációs Minisztérium várakozásaival, évente átlagosan nagyjából 12-13 ezer belépő és 350-400 milliárd forint kibocsátott volumen várható a CSOK Plusz programban, azzal, hogy az első évben valamivel több igénylő lehet. Az otthonteremtési- és családtámogatási programok összességében vett átalakításai, a CSOK és Babaváró hitel átalakítása és a CSOK Plusz bevezetése várakozásaink szerint együttesen 2024-től kismértékben élénkíthetik a lakáspiacot. A lakástranzakciók számát tekintve a változások összességében egyszámjegyű többletbővülést implikálhatnak. Fontos kiemelni, hogy a fenti becslések a program paramétereivel kapcsolatos eddigi bejelentéseken alapszanak, ugyanakkor pontos becslés csak a kapcsolódó rendelet megjelenését követően, a részletszabályok ismeretében tehető.”