Az online csalásokkal szemben is nélkülözhetetlen a tudatos felhasználói attitűd
A médiahatóság kommunikációs igazgatósága az MTI-vel szerdán azt közölte: az NMHH két különböző módszertanú, egymást kiegészítő tanulmányban vizsgálta a hazai felhasználók online biztonsági ismereteit, valamint az egyes online piacterek megbízhatóságát.
A digitális térben elkövetett visszaélések Magyarországon is kritikus szintet értek el: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2024-ben a pénzforgalmi csalások száma 36 százalékkal emelkedett, az ezekkel okozott kár pedig megközelítette az 55 milliárd forintot - ismertették.
Hozzátették, a jelenségre reflektálva az NMHH még 2024-ben, reprezentatív lakossági kutatásban vizsgálta a hazai felhasználók platformhasználati szokásait és digitális készségeit, valamint az online térben szerzett negatív tapasztalatait.
A tanulmány rávilágít, hogy a közösségi platformok immár a magyarok mindennapjainak szerves részét képezik: a 18 év feletti internetezők közel 90 százaléka hetente használja a Facebookot, több mint 70 százalékuk a YouTube-ot, de a TikTok és az Instagram népszerűsége is 40 százalék körül jár - írták.
Hozzátették, a kutatás arra is rámutat, hogy az internetes csalások magas száma Magyarországon összefügg a digitális készségek alacsony szintjével: a lakosság több mint fele ugyanis alapvető online biztonsági ismeretekkel sem rendelkezik.
Az NMHH beszámolt arról is, hogy a 2025-ös, reprezentatívnak nem tekinthető, csalásgyanús esetekre fókuszáló "Mystery Visit" kutatása a fentiekkel párhuzamosan empirikus úton, próbavásárlásokon keresztül térképezte fel az internetes csalók technikáit.
A kutatásban vizsgált közel 50 próbavásárlás 15 százaléka egyértelmű csalásnak bizonyult, de a visszaélések eloszlása nem volt egyenletes az egyes platformokon és piactereken: a Google Search Ads hirdetésein keresztül lebonyolított vásárlások 60 százaléka csalási kísérlet volt, miközben a szabályozottabb online piactereken ez az arány csupán a 3 százalékot érte el - tudatták, megjegyezve: a csaló webshopok 83 százalékánál hiányzott az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) dokumentációja, és jellemzőek voltak a piaci áraknál jóval kedvezőbb ajánlatok, illetve az ügyfelek sürgetése is.
Felhívták a figyelmet arra is, kritikus biztonsági résként merült fel, hogy a kártyás fizetések 100 százaléka olyan környezetben zajlott, ahol nem alkalmaztak kétfaktoros hitelesítést (SCA) - lehetőséget adva ezzel érzékeny vásárlói adatok megszerzésére.
A médiahatóság rámutatott: a digitális szolgáltatásokról szóló európai uniós rendelet (DSA) lehetővé teszi az online platformok sérelmet szenvedett felhasználói számára, hogy 6 hónapon belül belső panaszt tegyenek az érintett szolgáltatónál - amennyiben pedig ez nem vezet eredményre, Magyarországon az Online Platform Vitarendező Tanács (OPVT) kínál független, peren kívüli megoldást.
Jelezték továbbá: jogsértő tartalom vagy online csalás észlelésekor ugyancsak az érintett platformhoz lehet fordulni bejelentéssel. Erről részletes tájékoztatás a https://onlineplatformok.hu/cikk/jogellenes-vagy-karos-tartalom-bejelentese-online-platformokon linken olvasható, ezen kívül az NMHH Internet Hotline jogsegélyszolgálatához is lehet fordulni - közölték.
