Az orosz-ukrán háború beárnyékolja a növekedési kilátásokat és az inflációt is növeli
A KPMG nemzetközi elemzőcsapata kétévente közzéteszi a Global Economic Outlook jelentését a világ különböző ágazatainak és régióinak gazdasági kilátásairól. A legfrissebb kiadvány legfontosabb megállapítása, hogy az ukrajnai konfliktus csökkenti a globális növekedési kilátásokat és növeli az inflációs nyomást világszerte. Ugyanakkor a KPMG elemzői arra is felhívják a figyelmet, hogy miközben a politikai és üzleti élet vezetői az ukrajnai háború széles körű következményeivel küzdenek, addig a hosszú távú globális problémák, köztük a közegészségügy és az éghajlatvá ;ltozás terén elhatározott teendők háttérbe szorultak.
Noha Oroszország és Ukrajna együttesen is a világgazdaság viszonylag kis részét képviselik, mindkét ország fontos szereplője egyes kritikus piacoknak. Ilyenek a szénhidrogének, számos fém, mezőgazdasági alapanyag és alapvető élelmiszer. Oroszország és Ukrajna együttesen például a világ búzaexportjának csaknem egyharmadát adja. Ez tovább fokozza a konfliktus kezelésének kockázatait, és világviszonylatban tovagyűrűző hatásokkal jár, már rövid távon is.
A magas infláció súlyosbítja a központi bankok dilemmáját
A koronavírus-járvány és az általa okozott recesszió ellen az országok a központi kiadásaik növelésével tudtak védekezni. Így világszerte nőtt az államadósság mértéke. Most, hogy a központi bankok újfent emelik a kamatlábakat, az államadósság kezelési költsége is megnő, ami különösen nagy kihívást jelent az olyan feltörekvő országok számára, amelyeknek az adóssága az erősödő amerikai dollárban van elszámolva. Mivel a politikai döntéshozók, mind a privát szektor számos szereplője még alig ocsúdtak fel a járvány hatása alól, aligha állnak készen egy újabb jelentős gazdasági sokk kezelés&eacut e;re.
“Miközben éppenhogy kifelé tartunk a járvány okán bevezetett korlátozásokból, és csak alig térne magához a fogyasztási és beruházási kedv, a háborús konfliktus következményeként a vártnál még nagyobb problémává növi ki magát az infláció. Ráadásul ennek a hagyományos módokon való kezelését jelenleg számos tényező korlátozza” – magyarázza Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója.
Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus tovább fűti az inflációt. A KPMG elemzése szerint a globális infláció idén átlagosan 4,5–7,7 százalék, 2023-ban pedig 2,9–4,3 százalék között alakulhat (ld ábra 1), attól függően, hogy a válság hogyan alakul. Másfelől a központi bankok – különösen a Fed – növekvő inflációs nyomás kezelésével kapcsolatos álláspontjának változása okozhat volatilitást a pénzpiacokon.
Három forgatókönyv a globális növekedési kilátásokra
A következő két év kilátásai az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus alakulásától függenek, amelyre a KPMG három forgatókönyvet dolgozott ki:
- Az alap forgatókönyv azt feltételezi, hogy az olaj világpiaci ára 30 dollárral haladja meg a válság eszkalálódását megelőző mértéket, míg Európában a gázárak 50 százalékkal lesznek magasabbak. Továbbá, a globális élelmiszerárak 5 százalékos emelkedése is borítékolható.
- Egy súlyosabb forgatókönyv azt a lehetséges kimenetelt vizsgálja, ha 40 dollárral magasabbak a világpiaci olajárak, valamint Európában 100 százalékkal, a világ többi részén pedig 50 százalékkal megugrik a gáz ára. Ez a negatív forgatókönyv a globális élelmiszerárak 10 százalékos emelkedését is feltételezi. Mindkét forgatókönyv az átlagos fémárak 23 százalékos emelkedésével és a mezőgazdasági inputok költségének 4 százalékos növekedésével számol. E szcenáriók továbbá magasabb befektetési kockázati felárakat és Európában megugró állami kiadás okat is magukban foglalnak.
- A jelentés optimista forgatókönyve azt a lehetséges kimenetelt feltételezi, ha a konfliktus a vártnál hamarabb megoldódik, és az árak visszatérnek a február eleji szintre, helyreáll a termelés és a kereskedelmi forgalom.
Az elemzés szerint a globális GDP-növekedés idén 3,3-4 százalék között, 2023-ban pedig 2,5-3,2 százalék között mozoghat (ld ábra 2), a forgatókönyvektől függően. Ugyanakkor megvan a kockázata a fentieknél még rosszabb kimenetelnek is, ha az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus a jelentésbe foglalt negatív forgatókönyv feltételezéseit meghaladóan eszkalálódik. Ilyen hatást válthat ki, ha például az energiaellátás megszakadása kieséseket okoz a termelésben Európa-szerte. Ráadásul a világjárvány miatt még mindig lehetnek lezárások az olyan nagy gazdaságokban is, mint például Kína, és egy új hullám felszámolhatja a globális ellátási láncok problémáinak enyhítésében elért eddigi eredményeket.
Az ukrajnai háború kitörése előtt a különböző ágazatok és régiók már a pandémia utáni gazdasági fellendülés különböző szakaszaiban voltak. Ha a GDP növekedésével kapcsolatos jóslatok régiónként és forgatókönyvenként el is térnek, abban sajnos mindenki egyetért, hogy markáns változásokkal és kezelendő fenyegetésekkel nézünk szembe világszerte.
Az ellátási lánc zavarai a koronavírus idején is meghatározóak voltak, de most újfent komoly fenyegetéssé váltak. Többek között potenciális földgáz-, fém- és gabonahiány léphet fel. Bár a hiány a világ minden területére hatással lesz, a KPMG elemzői arra számítanak, hogy különösen súlyos hatással lesz a legszegényebb térségekre. Mindeközben úgy tűnik, hogy az infláció mindenki számára kiemelt téma lesz, ami előrevetíti a megélhetési költségek világméretű megugrásának veszélyét.
