Az S&P vizsgálja a magyar államadós-osztályzatot

A három piacvezető nemzetközi hitelminősítő - az S&P mellett a Moody's Ratings és a Fitch Ratings - az idén is összesen hat, egyenként két-két időpontot jelölt ki a magyar államadós-besorolások vizsgálatára, más európai uniós szuverén adósok osztályzati felülvizsgálataihoz hasonlóan minden esetben pénteki napokra.

Az S&P Global Ratings Magyarország hosszú és rövid futamú hazai és külső államadósság-kötelezettségeit jelenleg "BBB mínusz/A-3" besorolással tartja nyilván, és a hosszú távú "BBB mínusz" osztályzatra negatív kilátás van érvényben.

A "BBB mínusz" a befektetési ajánlású sáv alsó széle, és ha az S&P innen leminősíti ezt az osztályzatot, akkor Magyarország ennél a cégnél átkerülne a magas hozamú - spekulatív - kategóriába.

A cég azonban nemrégiben összeállított előzetes elemzésében a kedvező tényezők között említette, hogy Magyar Péter miniszterelnök hivatalosan elkötelezte magát Magyarország euróövezeti csatlakozása mellett.

Az S&P felidézte, hogy az euró bevezetését az Európai Bizottság megbízásából elvégzett legújabb Eurobarometer-felmérés szerint a magyarok 75 százaléka támogatja.

A hitelminősítő kiemelte, hogy ez a legmagasabb lakossági támogatási arány az euróövezeten kívüli EU-tagállamok körében.

Az S&P hangsúlyozta azt is, hogy a balti köztársaságok és Horvátország esetében az euróövezeti csatlakozás a szuverén adósosztályzatok tipikusan két fokozatnyi javítását eredményezte a cég besorolási listáján.

Az S&P Global Ratings a magyar besorolás idei második elbírálását november 27-én végzi el.

A 2026-ra összeállított menetrendek alapján először a Moody's Ratings vizsgálta Magyarországot: a cég május 22-re, múlt péntekre tűzte ki a magyar besorolások első idei értékelési időpontját; a második idei felülvizsgálatra november 20-át jelölte ki.

A Moody's - amely jelenleg az S&P besorolásánál egy fokozattal jobb, "Baa2" (a többi hitelminősítő módszertanában "BBB"-nek megfelelő) osztályzatot tart érvényben Magyarországra, szintén negatív kilátással - az idei első időpontban elvégezte a felülvizsgálatot, mindazonáltal nem hajtott végre hitelminősítői akciót, ehelyett egy általános helyzetértékelést adott ki a magyar közfinanszírozási és reálgazdasági helyzetről.

Ebben a cég azt valószínűsítette, hogy az új magyar kormány alatt javulnak Magyarország és az EU kapcsolatai, kiemelte ugyanakkor, hogy Magyar Péter kormánya szűk határidők szorításában dolgozik az EU-finanszírozások felszabadításán.

A Moody's a magyar hazai össztermék (GDP) idei növekedésére szóló előrejelzését 1,9 százalékra, a jövő évi növekedésre adott prognózisát 2,2 százalékra csökkentette, mindenekelőtt a közel-keleti konfliktus hatásaival indokolva a korrekciót.

A Moody's a prognózis módosításáig mindkét évre 2,3 százalékos növekedést valószínűsített a magyar gazdaságban.

A harmadik globális piacvezető hitelminősítő, a Fitch Ratings ugyancsak két időpontot jelölt ki 2026-ra: idei felülvizsgálati menetrendjében Magyarország először június 5-én - vagyis jövő pénteken -, majd december 4-én kerül sorra.

A Fitch a Tisza Párt győzelmével végződött országgyűlési választások után már szintén kiadott egy előzetes helyzetértékelést, amelyben megállapította, hogy az új magyar kormány jelentős makrogazdasági és közfinanszírozási kihívásokkal lesz kénytelen szembenézni a magyar gazdaság lassú növekedése, a magas államháztartási hiány, valamint az ugyancsak magas és növekvő államadósság miatt.

Az elemzés szerint a választások előtti költségvetési lazítás közfinanszírozási hatása, a növekvő adósságteher és az előző kormány bizonytalan konszolidációs irányvonala volt az oka annak, hogy a Fitch tavaly decemberben a "BBB" szintű magyar szuverén besorolás kilátását az addigi stabilról negatívra módosította.

A Fitch kiemelte, hogy a magyar gazdaság 2023 óta gyakorlatilag stagnál: ebben az időszakban a magyar hazai össztermék éves átlagban 0,1 százalékkal nőtt.

Ugyanakkor a Fitch Ratings is arra a következtetésre jutott, hogy Magyar Péter miniszterelnök nyilvánosan kifejezésre juttatott EU-párti hozzáállása és a Tisza Párt "szupertöbbsége" várhatóan javítja majd az együttműködést az Európai Unióval, mindenekelőtt olyan valószínűsíthető szakpolitikai intézkedésekkel, amelyek oldják a jogállamisággal, a bíróságok függetlenségével és a korrupcióval kapcsolatos aggályokat, és a cég szerint ez lehetővé teheti a jelenleg befagyasztott EU-finanszírozások felszabadítását.