Az szja-t érintő változásokkal kezdheti a Tisza-kormány az adóprogramja megvalósítását

H. Nagy Dániel, a Forvis Mazars adó- és jogi szolgáltatási üzletágának a vezetője a Tisza adóprogramjáról csütörtökön online sajtótájékoztatón elmondta: a munkát terhelő adók változatlanok maradnak, az eddig ismert fő irányok szerint az áfa 27 százalékos mértéke sem fog változni, erre nincs költségvetési tér. Két célzott csökkentés várható: a vényköteles gyógyszerek áfáját nullára, a tűzifa és egyes élelmiszerek kulcsát pedig drasztikusan csökkentené az új kormány - emelte ki. Hozzátette: ezek EU-konform, rövid távon inflációmérséklő lépések.

H. Nagy Dániel kifejtette: az szja rendszerét a program érdemben nem alakítja át, marad az egykulcsos modell. A mediánbér alatt keresők adójóváíráson keresztül némi nettó többletet kapnának. Ennek idei bevezetését azonban nem tartotta reálisnak.

A meglévő kedvezmények szerinte megmaradnak, a már jogszabályban rögzített, de még hatályba nem lépett kedvezményeket érvénybe léptetik.

Az újdonság majd a vagyonadó bevezetése lehet a szakértő szerint: 1 milliárd forint feletti nettó vagyonra tervezett évi 1 százalékos adó a régióban teljesen egyedülálló konstrukció lenne. Számos alapvető kérdés – az értékelés módszertana, a külföldi vagyonelemek kezelése, a tőkekivonás elleni védelem – megválaszolatlan, a várható bevétel pedig a szakértők szerint a költségvetés méretéhez képest szimbolikus.

Az ágazati különadók esetében új adó nem várható, a meglévők sorsa tisztázatlan, a reklámadó pedig 0 százalékon "jegelve" van egy idei rendelet szerint - ismertette. A kata visszaállítása politikailag népszerű ígéret – a régi rendszernek több mint 400 ezer adózója volt –, de a valódi kérdés az szerinte, hogy a vállalkozások közötti (B2B) ügyletek visszanyitásával a kata ismét adóelkerülési kiskapuvá válik-e. Erre még nincs válasz, a részletszabályok hiányoznak - mondta.

Kitért arra, hogy a helyi iparűzési adó és a társasági adó összehangolása a kisvállalkozások terheit csökkentené, de a tényleges bevételi hatás bizonytalan. A külföldi nagyberuházók adókedvezményeinek a visszavágása pedig jogilag korlátozott, a meglévő beruházásvédelmi egyezmények és az uniós állami támogatási szabályok okán.

H. Nagy Dániel elmondta, hogy a Tisza adóprogramjának iránya, amely a nettó adócsökkentés az alacsonyabb és közepes jövedelmű háztartások, valamint a kisvállalkozások javára, üdvözlendő szándék. Az idén 14. alkalommal kiadott Forvis Mazars kelet-közép európai adókalauz 2026 régiós összehasonlítása jól mutatja ugyanakkor: az adóverseny nem egydimenziós. Magyarország 9 százalékos TAO-kulcsa páratlan a térségben, kérdés azonban, hogy ez mennyiben jelent valós versenyelőnyt, vagy éppen itt van lehetőség a költségvetési bevételek növelésére. A kata és a vagyonadó részletszabályai egyelőre hiányoznak: ezek döntik el, hogy az elképzelések célzott, gazdaságfehérítő eszközökké válnak-e, vagy új bizonytalanságot hoznak.

Befektetői szempontból az adórendszer kiszámíthatósága legalább annyira fontos, mint a nominális kulcsok szintje - mutatott rá.

A Forvis Mazars összeállítása kitér rá, hogy a magyar adórendszer szerkezete eltér a régiós főáramétól: a fogyasztási adók súlya magas, miközben a társasági nyereség adóterhelése alacsony, amit a szektorális különadók is erősítenek. A 9 százalékos TAO-kulcs az EU-ban a legalacsonyabb (régiós átlag: 20 százalék körüli), de a képet árnyalja, hogy a hitelintézetek különadója 2026-ban 10 százalékra (20 milliárd forint adóalap alatt) és 30 százalékra (20 milliárd Ft adóalap felett) emelkedett. A 27 százalékos általános áfakulcs az EU legmagasabbja (a régiós átlag 20 százalék körüli). A helyi iparűzési adó (HIPA, maximum 2 százalék a nettó árbevételre) szintén egyedi teher a régiós versenytársakéhoz képest.

Ismertették, 2026 fontos újdonsága, hogy új TAO-kedvezmény igényelhető legalább 100 millió forintos környezeti beruházásra. A transzferár-szabályozásban bevezetett safe harbor alapján az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatásokra az 5 százalékos haszonkulcs automatikusan piaci árnak minősül, külön dokumentáció nélkül.

Nincs forrásadó osztalékra, kamatra és jogdíjra külföldi vállalatnak fizetett összegek után, ami szintén régiós ritkaság.

Az adóék Magyarországon a gyermektelen munkavállalóknál 41 százalék körül van – ez a régiós 37 százalékos átlag feletti. A kép gyerekek esetén teljesen megfordul azonban: a 2026-ban kibővített családi adókedvezmény hatására a háromgyermekes munkavállalóknál az adóteher kevesebb mint a felére, 18 százalék alá csökken.

Ezzel Magyarország messze a legjobb teljesítményt nyújtja a 25 vizsgált ország közül, megelőzve Szlovákiát, Horvátországot és Lettországot - írták, megjegyezve, hogy a kedvezmény a magasabb jövedelmeknél is érvényesül, bár hatása kisebb.

A digitális adóadminisztrációt tekintve Magyarország az élvonalban van - ismertették, megemlítve az eáfa-rendszert és az enyugta-rendszert .