Az új Dyson kutatás eredményei: a legtöbb országban a beltéri levegőminőség rosszabb volt a kintinél
- A vizsgált országok kétharmadában 2022-ben magasabb volt a 2,5 mikron alatti részecskék (PM2.5) éves átlagos beltéri koncentrációja, mint a szabadban
- A havi átlagos beltéri PM2,5 szint minden vizsgált országban legalább fél éven át meghaladta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hosszú távú határértékét. A nemzeti átlagadatok szerint decemberben az értékek 5,5-szörösen meghaladták a WHO határértékét. Kanada, Dánia, Írország és Hollandia az év minden hónapjában túllépte a WHO iránymutatását
- Minden földrajzi területen a tél volt a leginkább szennyezett évszak.
- Egy átlagos 24 órás időszakban a legmagasabb szennyeződési szint (PM2,5) este 6 óra és éjfél között volt mérhető, amely egybeesik azzal az időszakkal, amikor az emberek általában otthon tartózkodnak, kitéve magukat a magasabb szennyeződési szintnek.
- Globálisan a tulajdonosoknak csak a 8%-a használja Dyson légtisztítóját automatikus üzemmódban, amely a leghatékonyabban tudja javítani a levegőminőséget.
A Dyson bemutatta első Global Connected Air Quality Data vizsgálatának eredményeit, amely a világ eddig legnagyobb beltéri levegőminőségi felmérése. A projekt során a cég szakemberei a 2022 és 2023 közötti időszakban világszerte több mint 2,5 millió – köztük Magyarországról mintegy kétezer – Dyson okos légtisztító által a felhasználók otthonaiban gyűjtött beltéri levegőminőségi adatot vizsgálta meg olyan részletességgel, amely korábban nem volt lehetséges. Bár az adatok csak a Dyson légtisztítóval rendelkező otthonokról adnak képet, és így nem tekinthetők reprezentatívnak, a befolyt információ mennyisége a tízmilliárd adatpontot is eléri, így olyan képet mutat be a különböző városok és országok beltéri levegőminőségéről, amely túlmutat az eddigi lehetőségeken.
A gazdag adathalmazból a projekt két típusú szennyeződésre összpontosít: PM2,5-re és az illékony szerves vegyületekre (VOC-k). A PM2,5 a legfeljebb 2,5 mikron átmérőjű részecskékre utal; egy átlagos emberi hajszál körülbelül 70 mikron átmérőjű. Ezek a részecskék láthatatlanok a szabad szem számára, belélegezhetőek, és egyre nagyobb figyelem irányul rájuk a tudományos és egészségügyi kutatásokban. Főleg égés során keletkeznek, a fő források közé tartozik a fatüzelés, a gázfűtés és a gáztűzhelyek használata, de a pollenek, a háziállatok szőre és a finom por is ebbe a kategóriába esik. Az illékony szerves vegyületek (VOC-k) olyan gáznemű szennyeződéseket takarnak, mint a benzol és a formaldehid, melyek a tisztítás vagy főzés során keletkezhetnek, valamint olyan termékek bocsáthatják ki, mint a dezodorok, gyertyák, bútorok és lakberendezési tárgyak.
„Hálózatba kapcsolt légtisztítóink lehetővé teszik számunkra, hogy világszerte – természetesen anonim – adatokat gyűjtsünk az otthonok levegőminőségéről. Így bepillantást nyerhetünk abba, hogy milyen kihívásokra keresnek megoldást vásárlóink a Dyson légtisztítók megvásárlásával, és olyan tudással gazdagítja mérnökeinket, amelyek segítségével még jobb gépeket tudnak tervezni ezek megoldására. Az általunk rögzített adatok azonban nemcsak hasznos eszközök a fejlesztésekhez, hanem valós időben megosztjuk őket az ügyfeleinkkel is a MyDyson alkalmazáson keresztül havi jelentések formájában, így fejleszthetik saját levegőminőségi tudatosságukat is” – mondta el Matt Jennings, a Dyson környezetvédelmi technológiai igazgatója.
Télen magasabb a szennyezettség
Ahogy közeledik a tél, egyre több időt töltünk otthon. Az év során az időnk 90%-át beltéri terekben töltjük – otthon, munkahelyen vagy szabadidős tevékenységek során. A Dyson adatai azt mutatják, hogy világszerte a téli időszak volt a leginkább szennyezett évszak. A hidegebb idő miatt jobban lezárjuk otthonaink légterét, csukva tartjuk az ablakokat zárva, és gyakran gázzal, fatüzeléssel fűtünk, gyertyákat gyújtunk. Azonban nem minden országban egyforma a kép: nyolc vizsgált ország esetében a március volt a legszennyezettebb hónap.
PM2.5 éves átlag: meglepő globális kép
Ha globálisan vizsgáljuk a Dyson csatlakoztatott légtisztítóiból érkező 2022-es adatokat, meglepő sorrend rajzolódik ki a vizsgált országok között az átlagos PM2,5 szint terén. Míg az első két helyet – valószínűleg a beltéri és kültéri levegőminőség közötti összefüggés miatt India és Kína foglalja el a szennyezettségi ranglistán, Románia a 6., Olaszország a 9., Lengyelország a 9. helyen, Ausztria a pedig 11. helyen áll. Ezen a téren az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália büszkélkedhet a legkedvezőbb adatokkal. A beltéri PM2,5 koncentráció éves átlaga minden vizsgált országban meghaladta a WHO éves határértékét (5 µg/m3) - Indiában 11-szeres, Kínában 6-szoros, Törökországban és az Egyesült Arab Emírségekben 4-szeres, Dél-Koreában, Romániában, Mexikóban és Olaszországban 3-szoros mértékben. (Magyarországon a légtisztítók viszonylag alacsony száma miatt ilyen jellegű adatot nem szolgáltatott a Dyson.)
Városi szinten az átlagos éves PM2,5 koncentrációt tekintve a legszennyezettebb öt város mind Ázsiában található: Delhi, Peking, Sanghaj, Sencsen és Busan, majd Isztambul, Dubai, Szöul, Mexikóváros és Bécs következik a sorban. Az országos szintű adatokhoz hasonlóan minden vizsgált város meghaladta a WHO hosszú távú vagy éves PM2,5 expozíciós határértékét (5 µg/m3) – még Sydney is, amely a rangsor legjobb helyén áll, 6,78 µg/m3 éves átlagos PM2,5 szintet regisztrált. A delhi otthonok 14-szeresen, Peking több mint 6-szorosan, Sanghaj pedig több mint 5-szörösen haladta meg a WHO-határértéket. Oszaka, Los Angeles, Párizs, Tokió, Amszterdam, München, Tajpej és Dublin lakásaiban a WHO éves határértékének kétszeresét mérték.
Illékony szerves vegyületek: szennyezett Európa
A PM2,5 értékekkel kontrasztban a legmagasabb éves VOC szinteket a Dyson légtisztítók adatai alapján az európai országok produkálták. Az első helyen Ausztria áll, majd Románia, Németország, Svájc, Lengyelország és Törökország következik. Olaszország a 8., Írország pedig a 10. helyen szerepel. Sok olyan ország, amely a PM2,5 tekintetében rosszul áll, a VOC listán kedvezőbben pozícióban van: Thaiföld, az Egyesült Arab Emírségek, Tajvan, Malajzia, Hongkong és Dél-Korea nem is szerepel a rangsor első felében az éves VOC értékeik alapján. Az Egyesült Államok, Franciaország, Spanyolország és Dánia mind rosszabbul szerepelnek, mint az előzőekben felsorolt országok. (Magyarországon a légtisztítók viszonylag alacsony száma miatt ilyen jellegű adatot sem szolgáltatott a Dyson.)
Az európai városok hasonlóan magas beltéri illékony szerves vegyület szinteket produkáltak. München áll a lista élén, utána következik Peking, Köln, Berlin és Bécs. Peking az egyetlen város, amely mind PM2,5, mind VOC koncentráció terén az öt leginkább szennyezett város között van, míg Delhi, Isztambul, Sanghaj és Mexikóváros mindkét szennyezőanyag tekintetében a „top” tízben van.
Az esti órákban magasabb a légszennyezettség
A vizsgált 37 ország közül 30-ban a beltéri PM2,5 szintek az esti és éjszakai órákban voltak a legmagasabbak, ami egybeesik azokkal az időpontokkal, amikor a legtöbben otthon tartózkodnak, és nem a munkahelyükön vagy az iskolában, esetleg más külső helyszínen vannak. A fontos mérőszám az expozíció (más néven dózis), amely azt méri, hogy mekkora légszennyezettségnek vagyunk kitéve huzamosabb ideig – a magas, de rövid ideig tartó kiugró szennyezettség nem feltétlenül rosszabb, mint a simán „rossz” vagy akár „elégséges” minőségű levegőnek való kitettség hosszabb ideig. A Dyson légtisztítókból származó adatok arra engednek következtetni, hogy a szennyezettebb esti órák a felelősek a háztartásokban felmerülő PM2,5 expozíció tekintélyes részéért. Globálisan a legtöbb területen a csúcsidő az este 6 és éjfél között volt, azonban Délkelet-Ázsiában (Thaiföld, Fülöp-szigetek, India) a leginkább szennyezett órák reggel 7 és dél közé esnek. Dél-Korea és Mexikó két másik kivétel, ahol a legmagasabb szennyezettségi szintek éjfél és reggel 7 óra között, illetve délelőtt 9 és délután 3 óra között vannak.
Számos vizsgált régióban egy tipikus 24 órás időszak több mint fele a WHO által ajánlott PM2,5 napi határérték (15 µg/m3) fölött telt el. Ilyen országok közé tartozik Kína, India, Dél-Korea, Mexikó, az Egyesült Arab Emírségek és Törökország. A városok között pedig a sanghaji, pekingi, sencseni, delhi, mumbai, bécsi, mexikóvárosi, dubai és isztambuli otthonokra volt ugyanez elmondható. Berlin, Róma, Milánó, Madrid számai, illetve a lengyel és a román nemzeti átlag is részben meghaladta a WHO normáit a napi PM2,5 expozíció tekintetében egy tipikus napon belül.
Jó hír ugyanakkor, hogy a magyar otthonok ebből a szempontból kivételt képeztek: az itteni légtisztítók adatai alapján 9,7 és 13,3 között alakult a PM2,5 koncentráció egy átlagos napon, vagyis biztonságosan a 15-ös határérték alatt. A csúcsidő nálunk is este 7 és 12 óra közé esett ebből a szempontból.
Globálisan alacsony az automatikus üzemmód elterjedtsége
A világon a Dyson légtisztító tulajdonosok alig 8%-a használja automatikus üzemmódban az eszközét az üzemidő több mint háromnegyed részében (a gép ilyenkor folyamatosan figyeli a levegő minőségét, és automatikusan reagál a változó szennyeződési szintekre). Ez arra utal, hogy a Dyson légtisztítókat a világ számos pontján nem az szennyező események kezelésére használják.
Az Egyesült Államok vezeti az automatikus üzemmódban működő légtisztítók arányát (14%), Chicago vezeti a városok listáját, majd New York, Toronto és Los Angeles követi. Törökországban a felhasználók többsége inkább a kézi üzemmódot részesíti előnyben, míg viszonylag alacsony azoknak az aránya, akik automatikus üzemmódban használják. Néhány város, ahol a legalacsonyabb az automatikus üzemmódban lévő gépek aránya, korrelál azokkal a városokkal, ahol a napi, havi és átlagos szennyezettségi szintek – különösen a PM2,5 tekintetében – rosszul szerepelnek: ilyen Sencsen, Mexikóváros és Sanghaj, ahol a legalacsonyabb az automatikus üzemmódban lévő tisztítóberendezések aránya.
