Ázsiai válaszok a világ energiabiztonsági kihívásaira
A május 5-én, immáron hatodik alkalommal megrendezésre került nemzetközi konferenciát Prof. Dr. Heidrich Balázs, a BGE rektora és Abid Qaiyum Suleri, Pakisztán első számú független politikai agytrösztjének, a Sustainable Development Policy Institute-nak (Fenntartható Fejlődéspolitikai Intézet) az ügyvezető igazgatója nyitotta meg.
Abid Qaiyum Suleri a világ jelenlegi „tripla-C-s” kríziseiről tartotta bevezető előadását: ezek a COVID-19, a konfliktus (angolul conflict) és a klímaváltozás (angolul climate change). Kiemelte azt is, hogy Ázsia fejlődő országai „polikrízistől” szenvednek, és rájuk a „hét F” vonatkozik: pénzügyi, üzemanyagi, élelmezési, klíma, háborús, termékenységi és demokratikus válság (azaz fiscal, fuel, food, fragility of climate, frontiers, fertility, functional democracy). Ezek mind folyamatosan hatnak egymásra, a fenntarthatósági megoldások pedig fokozatosan kezelhetnék a fentieket ebben a folyamatosan változó, politikailag és társadalmilag is instabil jelenlegi helyzetben.
Ezután Lehmann Kristóf, a konferenciát támogató MNB Nemzetközi monetáris politikai és gazdaságtudományi ismeretterjesztési igazgatója arról beszélt, hogy a klímaváltozás korunk meghatározó kérdése, ugyanis az időjárás és a klíma gyakorlatilag mindenre hatással van – például a mezőgazdaságra, így az élelmiszerárakra, majd az inflációra. Ezért foglalkoznak a központi bankok egyre aktívabban a fenntarthatósággal, ugyanis pénzügyi szempontból sem engedheti meg magának egyik ország sem, hogy ezeket az aspektusokat figyelmen kívül hagyja.
A plenáris ülést követően 2 szekcióban és 8 panelben specifikusabban vizsgálták az adott régiók vagy helyzetek sajátosságait. A digitalizáció, energia és fenntarthatóság szempontjából többek között Szaúd-Arábia zöld kezdeményezései, a kínai energiabiztonsági törekvések, valamint az indiai gazdaság digitalizációja voltak terítéken. Az ázsiai okosvárosok tematikáján belül a japán urbanizáció jövőjét és a budapesti „kínai negyed” fejlődését mutatták be amellett, hogy vizsgálták az ázsiai és európai városiasodási modellek a társadalomra és a természetre gyakorolt hatásait. Emellett szó esett a kreatív ipar, a média és a turizmus szempontjából a koreai pop digitalizációjáról, a hazai és globális kreatív turizmus és a sport gazdasági szerepéről. A 13 országból érkező előadók mellett a BGE PhD hallgatói is bemutathatták dolgozataikat a digitális gazdaságról, az ázsiai infrastruktúráról, valamint az orosz-ukrán háború venezuelai és mongóliai hatásairól.
A konferencia második felében a hallgatóság a külföldi befektetések és az állami stratégiák jelentőségéről hallhatott a globális értéklánc elemzése mellett. Teret kapott például Latin-Amerika elmúlt évtizedének politikai, gazdasági és kulturális fejlődése, valamint az, hogy a Fülöp-szigeteki szélsőséges erőszakot milyen módon mérsékelhetik az amerikai cserediák-programok. A kormányzás, diplomácia és üzlet keresztmetszeténél az EU-ASEAN szabadkereskedelmi egyezmény, a dezinformációs hadviselés a fejlődő országokban, valamint a vietnámi kommunista párt korrupcióellenes törekvései is előkerültek. Az ipar és az innováció tárgyalásakor az ázsiai és európai országok bibliometriai analízise, az ipar 4.0 hatása, a klímaváltozás és az indiai vízhiány összefüggése voltak kiemelt területek. Az esemény ezen szakaszában is teret kaptak a PhD-s hallgatók, akik a japán, kínai és szingapúri vállalati jog összehasonlításáról, Kína közvetlen V4-es befektetéseiről, az ASEAN országok bevándorló munkaerejéről, illetőleg Vietnám és a megújuló energia forradalmának kapcsolatáról számoltak be.
