Baranya vármegyében 41,5 millió forintba kerül egy átlagos lakás
2025. 03. 20. 11:00
Baranya vármegyében, 21%-os növekedés eredményeként, már a 41,5 millió forintot is meghaladta az ingatlanvásárlásra fordított összeg átlaga a Duna House adatai szerint. 2025 első két hónapjának tranzakciói alapján az átlagos négyzetméterár tavalyhoz képest 17%-kal emelkedett, míg Pécsett ennél is komolyabb drágulás látható.
Az idei baranyai adásvételek több mint egyharmada befektetési céllal köttetett, de aktívak voltak az első lakásukat szerzők és a nagyobb ingatlanba költöző családok is.
Lendületesen indította az évet az ingatlanpiac az ország legdélibb vármegyéjében, ahol a tavalyi év azonos időszakához képest 2025 első két hónapjában 22%-kal több adásvétel zárult. A kereslet növekedésével együtt az ingatlanok ára is emelkedett: 2024-hez képest 17%-kal, 528 ezer forintra nőtt négyzetméterenként a vármegyei átlag, míg ingatlanvásárlásra 21%-kal többet, átlagosan 41,5 millió forint körüli összeget szántak a Duna House ügyfelei.
„Mind a családok, mind a befektetők körében népszerű választásnak minősül Baranya vármegye és azon belül a népszerű egyetemváros, Pécs és annak közvetlen vonzáskörzete. A vármegyeszékhelyen 22%-os drágulást követően most átlagosan 685 ezer forintba kerül egy négyzetméter, az átlagos ingatlanérték pedig 46 millió forint körül alakult” – mondta Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese.
Vármegyei szinten az idei adásvételek 63%-ában otthonteremtési cél motiválta a vevőket: ezen belül 26%-ra nőtt az első lakásukba, 23%-ra pedig a nagyobb ingatlanba költözők aránya.
Az üzleti célú ingatlanvásárlások aránya is fokozódott, az esetek 37%-ában bukkantak fel befektetők a vevői oldalon.
Az ingatlanok forgási sebességén is érezhető az ingatlanpiac idei dinamikája: míg a tavalyi évben értékesített baranyai ingatlanok átlagosan 144 napot töltöttek a kínálatban, addig a 2025 januárjában és februárjában az eladáshoz átlagosan 119 napra volt szükség
A pánik közepette erősödött a dollár, gyengültek a régiós devizák
Az Irán elleni háború eszkalációja miatt masszív pánikjeleket mutattak a részvény- és nyersanyagpiacok mellett a fejlett gazdaságok kötvény- és devizapiacai is tegnap. A helyzeten a vártnál magasabb európai inflációs, maginflációs és szolgáltatásinflációs mutatók már alig rontottak, de estére némileg megnyugodott a piac.
Estek a tengerentúli részvények a háború negyedik napján
Kedden volt az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított háborújának negyedik napja, mely során Izrael csapatokat küldött Libanonba, hogy felvegye a harcot a Hezbollah nevű, Iránhoz köthető terrorszervezettel, illetve Teheránt és Bejrútot bombázta, míg Irán több szomszédos országát légicsapással sújtotta (Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Katar), illetve bejelentette a Hormuzi-szoros lezárását, jelentősen növelve a geopolitikai bizonytalanságot.
Széles körben zuhantak az európai piacok
Az európai részvények kedden egyhavi mélypontra zuhantak, mivel a globális részvénypiaci eladási hullám tovább gyorsult, és a befektetők egy elhúzódó közel-keleti háború, valamint az olajárak újabb megugrásának inflációs hatásai miatt aggódtak. A páneurópai STOXX 600 3,0%-ot esett, a DAX 3,4%-ot, a CAC 40 3,5%-ot, míg a londoni FTSE100 2,7%-kal mérséklődött. A STOXX 600 minden ágazata esett, élén a pénzügyi szektorral, amely 4,2%-ot zuhant. Különösen a brit hitelezők estek, mivel ők rendelkeztek a legnagyobb közel-keleti kitettséggel. A brit piacon a legnagyobb volumen mellett kereskedett Barclays 3,4%-kal, a HSBC pedig 5,2%-kal csúszott lejjebb. Az emelkedő olajárak az energiavállalatoknak sem nyújtottak menedéket, amelyek 1,6%-ot veszítettek értékükből – mutatva, hogy a magasabb olajár ilyenkor keresleti sokkot is jelent, nemcsak profitnövelő tényezőt, amennyiben a piac kifejezetten kockázatkerülő üzemmódban működik. Az utazási szektor is különösen nagy nyomás alatt maradt: a Lufthansa 4,1%-ot esett, a British Airways tulajdonosa, az IAG 5,4%-kal gyengült, a WizzAir 6,5%-ot, míg az Air France–KLM papírjai 7,9%-ot veszítettek értékükből.
Jelentős természetvédelmi fejlesztés indul az Aggteleki Nemzeti Parkban
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság hat kiemelt projektet valósít meg 3,3 milliárd forint értékben a jelenlegi uniós ciklusban. A beruházások mintegy 77 százaléka közvetlenül javítja a nemzeti park területének természeti állapotát. E körbe tartozik a gyepek rehabilitációja is, amelyre 290 milliót fordítanak - hangsúlyozta Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős államtitkára kedden, a Háromhután tartott projektnyitó rendezvényen a tárca MTI-nek küldött közleménye szerint.
Kijev elutasította a Barátság-kőolajvezeték uniós ellenőrzését
Kijev elutasította a Barátság-kőolajvezeték uniós ellenőrzését, pedig közelmúltbeli kijevi látogatásán Ursula von der Leyen és António Costa, az Európai Tanács elnöke is kérte az ukrán vezetést, hogy tegye lehetővé a vezetéket ért károk független felmérését - írta kedd este a Financial Times című brit lap.
Így alakult a forint árfolyama reggelre
Vegyesen alakult a forint árfolyama szerda reggel a főbb devizákkal szemben a kedd esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Több mint 10 millió eurós bírságot kapott egy orosz árnyékflottás hajó Belgiumban
Több mint 10 millió eurós bírságot szabtak ki egy, az úgynevezett orosz árnyékflottához köthető tartályhajóra, miután a belga hadsereg a hétvégén fedélzetére lépett - jelentette be kedden Annelies Verlinden igazságügyért és Jean-Luc Crucke közlekedésért felelős miniszter.
Az AI kilépett a chatablakból: 2026-ban már helyettünk foglal, vásárol és dönt
A mesterséges intelligencia új szintre lépett: 2026-ban az agentic AI modellek váltják fel a hagyományos, statikus „kérdezz–felelek” alapú chatbotokat. A technológia nemcsak a marketinget és az ügyfélszolgálatot formálja át, hanem az online vásárlás, a keresés, a szolgáltatásfoglalás és az üzleti adatkezelés teljes ökoszisztémáját is – derül ki a JabJab digitális marketing ügynökség legfrissebb AI Traffic Index elemzéséből.
CATL Debrecen: nem volt mérgezés az akkumulátorgyárban
Nem történt mérgezés a CATL debreceni akkumulátorgyárában - tájékoztatta a cég kedden az MTI-t a belső vizsgálat eredményéről.
Nem szellőznek maguktól az energiahatékony ablakok
A modern, háromrétegű üvegezéssel és tömítéssel ellátott nyílászárók jelentősen csökkenthetik az energiafelhasználást, ugyanakkor a fokozott légzárás miatt nem biztosítanak automatikus légcserét. Szakértők szerint a nyílászárócsere után kiemelt figyelmet kell fordítani a rendszeres, rövid ideig tartó, intenzív szellőztetésre, ellenkező esetben megnőhet a beltéri páratartalom és a penészesedés kockázata. A jól szigetelő műanyag, fa és alumínium ablakok egyaránt csak tudatos használat mellett biztosítanak egészséges beltéri levegőt.
Olaj, tech és légiközlekedés: nyertesek és vesztesek a tőzsdén a közel-keleti válság árnyékában
A hétvégén eszkalálódott közel-keleti konfliktus válságüzemmódba taszította a globális piacokat. Súlyos geopolitikai válságról van szó; a támadások célpontjai között számos fontos és kritikus infrastruktúra is szerepel (pl. olajszállító tartályhajók, repülőterek stb.). Rövid távon hatalmas a bizonytalanság a piacokon és a világban. Az Egyesült Arab Emírségek (Dubai és Abu-Dhabi) tőzsdéi ma és holnap zárva tartanak a teljes összeomlás elkerülése érdekében.
Egymilliárd forintot spóroltak a kkv-k az auditfelkészítéssel
A hazai vállalkozások felkészülését segítő "Kiberbiztonsági védőháló a kkv-szektor számára" program eseményein összesen 310 hazai vállalkozás vett részt az elmúlt hónapokban, ezzel a cégek a számítások szerint több mint 1 milliárd forint kiadást takarítottak meg – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kedden az MTI-vel.
Jelentős módosítás előtt az állami támogatások uniós szabályozása
Az Európai Bizottság az állami támogatási szabályok átfogó reformjára készül: az ún. csoportmentességi rendelet tervezett módosítása egyszerűbb hozzáférést, nagyobb rugalmasságot és kevesebb adminisztrációt ígér a vállalatok számára, az ösztönzők pedig erősebb hatást érhetnek el. Az új keretrendszer 2027-től léphet hatályba, és jelentősen befolyásolhatja a pénzbeli támogatások és adókedvezmények alkalmazását az Európai Unióban – hívja fel rá a figyelmet az EY.
Egyéni vállalkozók figyelmébe! Negyedévesre vált a tb- és szochóbevallás
Az egyéni vállalkozóknak már csak negyedévente kell bevallani a tb-járulékot és a szochot; januártól egyszerűsödtek az egyéni vállalkozók bevallási szabályai: függetlenül attól, hogy valaki a vállalkozói jövedelemadózás szabályai szerint vagy átalányadózóként folytatja tevékenységét, a tb-járulékot és szochot tartalmazó, úgynevezett 58-as bevallást már csak negyedévente kell benyújtania - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden az MTI-vel.
