Befektető nélkül is lehet sikeres egy startup? Ebben látja nemzetközi sikere titkát a denxpert
2014-ben az év szava a startup magyarított változata, a „nekirugaszkodó vállalkozás” volt. Az akkor még újdonságnak számító üzleti modellről mára sokkal többet tudunk, és több a tapasztalatunk arról is, hogyan működnek és mi teszi sikeressé vagy hosszú távon működőképessé ezeket a cégeket: a denxpert EHS&S például az elmúlt időszakban 30 ország piacára jutott be és több mint 500 ügyfelet nyert meg, ráadásul mindezt befektető nélkül érte el. A vállalat vezetője szerint a siker kulcsa az alaposan átgondolt üzleti modellben, az alkalmazkodóképességben és a fenntarthatóságban keresendő.
„A startupokról az emberek egy gyorsan fejlődő, agilis cégre asszociálnak, ahol öröm a munka és mindig van tere az ötleteknek. Ezek olyan karakterek, amelyeket mindenképpen érdemes megtartani és akár fejleszteni is, ugyanakkor mi azt látjuk, a hosszú távú siker érdekében érdemes a saját céljainkhoz, törekvéseinkhez alakítani az üzleti modellt” – mondta Szücs-Winkler Róbert, a denxpert EHS&S software Kft. vezetője.
„A megújulás, a változás elengedhetetlen a fejlődéshez, így jó, hogy változik a céges kultúra is, és egyre több a lehetőség arra, hogy egy jó ötlet eljusson a megvalósulásig. De üzleti szempontból nem minden esetben és nem mindenkinek a startup a leginkább megfelelő forma” – tette hozzá. „A denxpertnél sem feltétlenül követjük a hagyományos startup modellt: ami jó, azt megtartjuk belőle, de például nem szeretnénk egy befektetőtől függővé tenni a működésünket, vagy lelassítani azt, ahogyan most a változásokra reagálni tudunk.”
Egy 2011-es Harward Business Review cikk az alkalmazkodóképességet még „az új versenyelőny”-nek nevezte meg, azóta pedig világossá vált, hogy a rugalmasság nem csak előny, hanem elengedhetetlen képesség is a piacon maradáshoz.
A jelenlegi felállás lehetővé teszi a folyamatos megújulást, azt, hogy a denxpert csapata maga döntse el, mi az, amit érdemes kipróbálni, és mi az, amin változtatni kell, illetve olyan növekedési pályát alakítsanak ki, ami a saját igényeikhez igazodik: volt olyan év, amikor egy megújulás után a cég rövid ideig stagnált, tavaly viszont 30%-os növekedést értek el.
Sok startup indulásához vagy működéséhez elengedhetetlennek tűnik az a tőkeinjekció, amit egy befektető hoz, de nagyon fontos, hogy jól válasszuk meg, kit engedünk a vállalkozáshoz – az Investopedia szerint például a startupok bukása mögött meghúzódó 5 leggyakoribb indokok egyike a rosszul megválasztott partner lehet.
„Fiatalok vagyunk, lelkesek vagyunk és szeretjük, amit csinálunk” – mondta Szücs-Winkler Róbert. „Ez azt is jelenti, hogy üzleti szempontból még nem az exit stratégián, hanem a globális piac entry stratégiáján dolgozunk és gondolkodunk, és az, hogy ebben szabad kezünk van, az eddigi számok és visszajelzések alapján kedvező helyzetet teremt.”
A kiégés szintén olyan potenciális veszély, amelyre reagálni kell. Ráadásul nagyobb arányban is érinti a vállalkozókat, akiknek nemcsak a bizonytalansággal és a rájuk háruló felelősséggel kell megküzdeniük, de még a munkájuk szeretete sem feltétlenül könnyíti meg a helyzetüket: a Harward Business Review szerint azok, akik szenvedélyesek a szakmájuk iránt, sokkal nagyobb arányban számolnak be kiégésről. Kutatásuk szerint a megszállottan szenvedélyes vállalkozók úgy érezték, hogy az állásuk érzelmileg kimerítő, és az egész napos munka sok erőfeszítést igényel. Arról is beszámoltak, hogy csalódottnak érzik magukat a munkájuk miatt, és sokszor úgy élték meg, hogy az teljesen összetöri őket. Ezen a területen tehát mindenképpen szemléletformálásra van szükség, de akadnak a piacon pozitív példák:
„Fenntarthatósággal foglalkozó vállalkozásként úgy látjuk, hogy a fenntartható szemléletet a munkaerőre is alkalmaznunk kell: nem hagyhatjuk, hogy a kollégák kiégjenek, már csak az emberi tényező miatt sem. Ugyanakkor az üzleti érdek is azt kívánja, hogy a bevált, már betanult dolgozókat minél tovább tartsuk meg a cégnél, teremtsünk olyan környezetet, amiben szívesen dolgoznak és motiváltak maradnak. Ez igényelhet némi befektetést – ahogyan például egy cég fenntarthatóvá tétele is igényelhet beruházásokat – hosszabb távon azonban megtérül, ha nem kell folyamatosan erőforrásokat elégetni az új munkaerő megtalálására és betanítására” – mondta Szücs-Winkler Róbert.
A kiégés megakadályozását segíti a vállalatnál alkalmazott „work smarter, not harder” elv is: eszerint a siker mértékét a teljesítmény, és nem pedig a ledolgozott órák száma jelenti. Folyamatosan monitorozzák, mi az, amit olcsóbb vagy hatékonyabb kiszervezni, mely folyamatokat lehet automatizálni. Ezzel az ügyfelek és a kollégák számára is időt és energiát spórolnak, amit aztán potenciálisan a munkatársak képzésére, fejlesztésre lehet fordítani. Valószínűleg ez a folyamatos fejlesztés és az agilis munkafolyamatokhoz biztosított környezet is hozzájárult ahhoz, hogy a denxpert nyerte meg Magyarország legnagyobb agilitásról szóló vállalati vetélkedőjét, az Agile Quiz Nightot, 30 másik céget, köztük számos multit és nagy szoftverházakat maga mögé utasítva.
A denxpert olyan szoftvereket kínál, amelyekkel a vállalatok hatósági és szervezeti előírásoknak való megfelelése, működése követhetőbbé és egyszerűbben ellenőrizhetővé válik, legyen szó akár munkavédelmi szabályozásról vagy fenntarthatósági és ESG törekvésekről. Meggyőződésük, hogy hosszú távú, felelős stratégiai döntéseket hozni csak rendszerezett, átlátható adatokra támaszkodva lehet. A denxpert intelligens rendszerek ezen törekvésekben segítik a cégeket a fenntarthatóság felé vezető úton. A vállalat 15 éve működik, ez alatt pedig saját erejéből, befektetők nélkül fejlődött. Mára 30 országban van több mint 500 ügyfele, köztük olyan márkák, mint például a Coca-Cola, a Mol, az E-On, az Unilever vagy éppen a Bank Austria.
