Belerokkan az USA a magas kamatú államadósságba?
Ezen az sem segített tegnap, hogy – igaz csak egy övid ideig – de Trump vámtételei el voltak törölve. Persze a kormány, élén Trump elnökkel azon van, hogy megvalósítsa az vámemelési tervet, s ennek érdekében mindent meg fognak tenni.
Szóval érdemesebb azzal számolni, hogy előbb vagy utóbb, de mégis valami olyasmi valósul meg, mint amit korábban Trump belengetett, de persze nem a rózsakerti mámorra gondolunk.
Az első negyedév erős lett az S&P500 esetében a 12,5 százalékos profit bővüléssel, de a várakozások szerint enne k csak töredékét látjuk az elkövetkező negyedévekben. Valahol 5 és 10 százalék között oszcillálhat a bővülés.
Mindeközben a 10 éves hozamokra vonatkozó várakozások is 4 és 4,5 százalék között szóródnak, s a GDP növekedés is 1-2 százalék között lehet az elkövetkező mintegy 8 hónap során.
Szóval nincs itt semmi látnivaló. A piac nem tűnik olcsónak, de egyelőre nincs is miért összeszakadnia. Ugyanakkor hosszabb távon az amerikai költségvetés hiánya nem fenntartható.
Ha csak abba gondolunk bele, hogy a kintlevő államadósság átárazódik az elkövetkező években, s mondjuk 4,5 százalék lesz az átlagos kamatteher, akkor az adósságszolgálat a költségvetésre évente kb. a GDP 6 százalékára rúgó terhet jelent.
Vagyis még egy kiegyensúlyozott elsődleges költségvetés mellett is óriási lenne a hiány. Ez elégé egyértelműen nem fenntartható állapotnak tűnik. Vagyis előbb vagy utóbb olyasmit kell lépni a költségvetésben, ami visszafordítja az eladósodási folyamatot.
Az pedig valószínűleg nem lesz túl jó a részvénypiacoknak, ha inkább a megszorításra épít majd. Most még egyelőre úgy tűnik, hogy az adósság kinövése van tervbe véve – ugyanis ez mentheti meg, s akár még plusz szavazatokat is kreálhat a kormány, a republikánusok javára. Persze nagy kérdés, hogy fog-e sikerülni. Az esetek többségében nem szokott.
Mindenesetre addig is, a sehova menő Amerika mellett gazdasági növekedési javulást mutató Európa és átértékelődő Kelet-Európa lehet kedvező befektetési célpont.
