Benzines és dízelautóra telik a magyaroknak, elektromosra nem
2024. 04. 19. 05:00
A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő Használtautó.hu adatai szerint továbbra is a belső égésű motorok viszik a prímet, amely elsődleges oka a kedvezőbb árak terén keresendő. Az elmúlt 1 évben viszont az elektromos autók népszerűsége növekedett, és időközben mind hirdetésszám, mind telefonos érdeklődések tekintetében maguk mögött hagyták a hibrideket.
A Használtautó.hu csaknem 1 millió hirdetés áttekintésével és több mint 5,5 millió telefonos érdeklődés alapján megvizsgálta, hogy az érdeklődők körében mely meghajtású használt autók a legkeresettebbek.
Az elmúlt 1 év során több mint 518 ezer benzines és több mint 400 ezer dízelautót hirdettek a portálon, amikre ez idő alatt összesen több mint 5 millió telefonos érdeklődés érkezett. Elektromos autóból mindeközben megközelítőleg 29 ezer, míg hibridből nagyságrendileg 24 ezer darabból válogathattak a vásárlók. Ezekkel kapcsolatban több mint 58 ezer alkalommal emelték fel a telefonkészüléket.
„Adatainkból tisztán látszik, hogy a belső égésű motorok tiltását célzó európai tervek sajnos továbbra sincsenek összhangban a vásárlói igényekkel. Ennek egyik fő oka a vevők pénztárcamérete és az abból fakadó árérzékenység. Egy 10 évesnél idősebb elektromos vagy hibrid átlagára ugyanis egy 10 évesnél idősebb benzines vagy dízelautó autó átlagárának akár több mint kétszerese lehet. 10 évesnél fiatalabb modellek esetében pedig még mindig másfélszeres szorzót látunk” – emelte ki Horváth András, a Használtautó.hu autópiaci szakértője.
A portál szakértője szerint a vásárlók árérzékenységét az is jól mutatja, hogy a legnépszerűbb meghajtásnak számító benzines autók legkeresettebb modelljei azok a típusok, amelyek a legmegfizethetőbbnek számítanak a piacon.
Bhután és a Sei összefog: blokkláncvalidátor node indul 2026-ban
Bhután, a Himalája egyik leginnovatívabb királysága, újabb mérföldkőhöz érkezett digitális stratégiájában: partnerségre lépett a Sei Development Foundationnel egy blokkláncvalidátor node telepítése érdekében. A projekt célja nem csupán a technológiai fejlődés, hanem a nemzeti szintű adómonetizáció, fintech-innováció és digitális önrendelkezés megerősítése is. A kezdeményezés azt jelzi, hogy a blokklánc technológia immár nem csupán kísérleti eszköz, hanem állami stratégiák része lehet Délkelet-Ázsiában.
Az online piacterek kockázataira figyelmeztet az NMHH
Egyre nagyobb arányban jelennek meg hamisított vagy rossz minőségű termékek az online piactereken – mutat rá egy, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készült friss kutatás. A szakértők átfogó nemzetközi másodelemzéssel és 200 próbavásárlással vizsgálták az online piacterek megbízhatóságát, és az esetek mintegy ötödénél, összesen 37 esetben találtak valamilyen visszásságot. A tanulmány azt is megállapította, hogy hosszú távon elsősorban a gyors, átlátható és korrekt panaszkezelés alapozza meg az online piacterekbe vetett vásárlói bizalmat.
Stabilcoinok veszik át a globális elszámolás szerepét – Mi lesz így az XRP-vel?
A Ripple elnöke, Monica Long szerint 2026-ban új korszak kezdődik a kriptovaluták történetében: a stabilcoinok lesznek a globális pénzügyi elszámolás alaprétegei. Ezzel párhuzamosan a piac erőteljes intézményesedésen megy keresztül, a vállalati kincstárak pedig fokozatosan lépnek az on-chain térbe. De vajon milyen szerep jut ebben az új világban az XRP-nek, amelyet eredetileg épp globális elszámolási eszköznek szántak?
A Bitcoin beköltözött a nyugdíjasok és nyugdíjak világába is
A kriptopiac újabb mérföldkőhöz érkezett: a Delaware Life biztosítótársaság bejelentette, hogy Bitcoin-kitettséget kínál fix indexált nyugdíjbiztosítási termékeiben. A lépés mögött a BlackRock által menedzselt, szabályozott index áll, amely újabb jele annak, hogy a hagyományos pénzügyi szektor fokozatosan integrálja a digitális eszközöket. De mit jelent mindez a befektetők és a piac jövője szempontjából?
Európa válaszút előtt: radikális vállalati lépések nélkül elmaradhat a gazdasági fordulat
Európa gazdasági jövője kritikus ponthoz érkezett. Bár az uniós intézmények és a tagállamok az elmúlt években példátlan reform- és beruházási programokat indítottak el, a kontinens versenyképességi lemaradása továbbra is jelentős az Egyesült Államokhoz és Kínához képest. Egy friss, nemzetközi figyelmet kapó tanulmány szerint a fordulat kulcsa nem kizárólag az állami intézkedésekben, hanem mindenekelőtt a nagy európai vállalatok bátor, stratégiai beruházási döntéseiben rejlik - vélekednek a McKinsey elemzői friss tanulmányukban.
Folytatódott a hozamemelkedés a fejlett piacokon
Hétfőt követően kedden ismét érdemben emelkedtek a hozamok a fejlett piacokon. Ehhez a Grönland körüli geopolitikai feszültség és az újabb vámfenyegetések mellett hozzájárult a japán állampapírpiacon folytatódó eladási hullám is, aminek az élelmiszerekre kivetett forgalmi adó eltörlése és a kiírt időközi választás adott újabb löketet.
Vaskos mínuszokkal indult a hét a hosszú hétvége után a Wall Streeten
A hétfői szünnap után a Wall Streetre is elért a Grönland miatti feszültség szele, így 2% körüli mínuszokkal indították a hetet a mértékadó indexek. Az S&P szektorindexei között az alapvető fogyasztási cikkeké kivételével minden pirosba fordult; a legnagyobb, közel 3%-os esés a technológia és a ciklikus fogyasztási cikkek könyvelhették el. A technológiai szektor nagyágyúi, mint a Microsoft, az Nvidia, vagy az Apple is vaskos mínuszokkal zártak, de nagyot esett a Meta, a Google, a Tesla és az Amazon is. A félelemindexként is ismert VIX, amely a várható piaci volatilitást méri, tavaly november óta nem látott szintre, 20 pont fölé emelkedett.
Fokozódik a feszültség az Egyesült Államok Grönland megvásárlásával kapcsolatos tervei miatt
2026 eddig a geopolitikai feszültségek felerősödésének árnyékában telik és jelenleg éppen Grönland felett csapnak össze a hullámok. Ez a téma az uralkodó az idei Davosi Világgazdasági Találkozón, ahol több vezető európai és azon kívüli NATO-tagország politikusa szólalt fel az amerikai ambíciók ellen.
Kedden folytatódott az esés a vezető nyugat-európai tőzsdéken
A mértékadó nyugat-európai tőzsdék hétfőt követően kedden tovább estek a vámfenyegetések miatt. Trump már szombaton kilátásba helyezte, hogy február 1-től nyolc európai ország esetében (Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Németország, Hollandia, Finnország, Egyesült Királyság) további 10%-os importvámok lépnek hatályba a már meglévők mellé, amely vámok június 1-jén 25%-ra emelkednek és addig maradnak érvényben, amíg nem engednek Grönland kérdésében. Trump tegnap újabb, ezúttal a francia borokra és pezsgőkre kivetett 200%-os vám bevezetésével fenyegetett azt követően, hogy Emmanuel Macron francia elnök állítólag nem volt hajlandó csatlakozni a Gázával foglalkozó „Béketanácsához”.
Hiába a történelmi csúcsok, csökkent a Bitcoin iránti érdeklődés 2025-ben – Mi állhat a háttérben?
Miközben a Bitcoin 2025-ben új történelmi magasságokat ért el, az online keresések és a közösségi médiás aktivitás meglepő módon visszaesett. A közösségi hangulat továbbra is nyomott 2026-ban, hiába a növekvő árfolyam. Vajon mi magyarázza ezt a különös ellentmondást, és mit jelezhet ez a piac jövőjére nézve?
