Csökkentenék a terhességmegszakítások számát Kínában

Az elkövetkező évtizedben a nők helyzetének fejlődését előíró irányelvek egyik elsődleges célja a nemek közötti egyenlőség teljes mértékű kialakítása. A dokumentum szerint 2030-ra a nők számára Kínában egyenlő hozzáférést biztosítanak a teljes életciklust lefedő egészségügyi szolgáltatásokhoz, emellett egyenlő jogokkal rendelkeznek majd az oktatás, a gazdaság és a politika területein is.
    
A szintén hétfőn kiadott, a kínai gyermekek fejlődéséről szóló irányelvek pedig a gyermekek jogainak védelme mellett elsősorban a városi és vidéki, valamint a különböző régiókból és társadalmi csoportokból származó gyermekek közötti különbségek kiküszöbölését jelölték ki célként 2030-ra.
    
A hatóságok a szexuális oktatás, továbbá a szülés, illetve a terhességmegszakítás utáni szolgáltatások fejlesztésére is hangsúlyt fektetnek majd a tervek szerint. Kína a korábbiakban tett már lépéseket az orvosilag nem indokolt abortuszok visszaszorítására. Az országban, ahol hagyományosan a fiúgyermekeket részesítették előnyben, mára már betiltották a magzat nemének felfedését. A tiltást megelőzően sokan a magzat nemétől tették függővé, hogy vállalják-e a gyermeket, különösen a gyermekek számát korlátozó családpolitika nyomására. Ez a gyakorlat azonban a férfiak és nők arányának felborulását idézte elő Kínában, 2020-ban a férfiak száma 34,9 millióval volt több a nőkénél.
    
A kínai vezetés az elöregedő társadalom problémájának orvoslására júniusban engedélyezte a három gyermek vállalását családonként, eltörölve az eddig érvényben lévő korlátozást, amely alapján a népesség jelentős részét alkotó han kínai szülőpároknak csak két gyerekük lehetett.
    
Kínában 2015 októberében törölték el az 1979-ben bevezetett egykepolitikát, amely alapján a lakosság zömét kitevő han kínai szülőpárok csak egy gyermeket vállalhattak, a túlnépesedést elkerülendő. A kisebbségben lévő nemzetiségek esetében a városban élő párok számára két, a vidéken élők számára pedig három gyermek volt engedélyezett 2016 előtt is. Bár 2016-tól a társadalom elöregedésének orvoslására a han kínaiaknak is engedélyezték a két gyermek vállalását, az enyhítés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a születések száma ugyanis a következő években folyamatosan csökkent. A gyermekvállalási kedvet elsősorban a gyermekneveléshez kapcsolódó, magas költségek vetik vissza. A fiatal kínai párok emellett a növekvő megélhetési költségeket és a kitolódó munkaidőt említik a gyermekvállalással kapcsolatos aggályaik között. Az utóbbi időben Peking több intézkedéssel igyekezett enyhítést nyújtani a problémákra: korlátozták a magánoktatási szektor működését a családokra nehezedő anyagi terhek csökkentésére, és illegálissá tették a kínai vállalati szférában elterjedt, úgynevezett "996-os munkaidőt", amely alapján a dolgozók heti hat napon át dolgoztak napi 12 órában.
    
A legutóbbi, májusban közzétett népességi adatok szerint tavaly mintegy 12 millió újszülött született Kínában. Ez a legalacsonyabb születési szám volt az 1960-as évek óta, és jelentős visszaesést tükröz még a 2016-ban regisztrált 18 millió újszülötthöz képest is.
    
A 2020 végén végzett népszámlálás alapján Kína lakossága tavaly 1,412 milliárdra nőtt az egy évvel korábbi, 1,4 milliárdról.