Délutánra lefordultak a vezető nyugat-európai indexek
A Shell első negyedéves 6,9 milliárd dolláros profitja – támogatva a közel-keleti konfliktus olajárfelhajtó hatása által - felülmúlta az elemzői konszenzust (6,4 milliárd). A vállalat 5%-kal megemelte az osztalékot, ugyanakkor 3,5 milliárd dollárról 3 milliárd dollárra csökkentette a negyedéves részvény-visszavásárlási programját. Az árfolyam csütörtökön 2,9%-ot esett. Az italgyártó Campari árfolyama 14,5%-ot zuhant, miután az első negyedéves bevétele elmaradt a várakozásoktól. Versenytársai, a Diageo és a Pernod Ricard egyaránt több mint 2%-ot estek.
A védelmi szektor papírjai 2,7%-kal gyengültek, ezen belül a Rheinmetall 6,9%-ot esett, miután a német vállalat közzétette első negyedéves eredményeit, és bejelentette, hogy ajánlatot nyújtott be a German Naval Yards Kiel felvásárlására. A Siemens Healthineers részvényei 4,7%-kal estek, miután az orvostechnológiai vállalat rontotta egész éves kilátásait. Ezzel szemben a Henkel 3,3%-kal emelkedett, miután az első negyedéves értékesítési adatok megfeleltek a várakozásoknak.
Németország ipari rendelésállománya 2026 márciusában 5%-kal ugrott meg hó/hó alapon, ami jelentős gyorsulás a februári, 1,4%-ra revideált értékhez képest, és jóval nagyobb az 1%-os konszenzusnál. Ez arra utal, hogy a vállalatok készleteket halmozhattak fel az ellátási zavarok miatti félelmek közepette, amit az iráni háború okoz. Bár a konszenzusnál kedvezőbb lett a -0,1%-os márciusi hó/hó adat, ezzel már havi bázison harmadik hónapja csökken a kiskereskedelmi forgalom volumene az eurózónában. A termékcsoportok között 1,6%-os csökkenéssel az üzemanyagok forgalma csökkent a leginkább, amit a közel-keleti konfliktus hatására megugró árak magyaráznak. Az Európai Központi Bank igazgatósági tagja, Isabel Schnabel csütörtökön azt mondta, hogy a részvénypiacok rekordmagas értékeltsége és a globális gazdaságot fenyegető kockázatok – így a közel-keleti konfliktus negatív hatásai – között elszakadást lát. A köztudottan héja szemléletű Schnabel az inflációs kockázatokat hangsúlyozta megszólalásában.
Idehaza óriási pozitív meglepetést hozott a márciusi kiskereskedelmi adat. A forgalom volumene naptárhatástól megtisztítva 8,2%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Februárhoz képest 1,9%-os volt a bővülés. Márciusban kiugró volt az üzemanyagtöltő állomások 20,6%-os forgalomnövekménye, amit az ellátásbiztonsággal kapcsolatos félelmek és a védett ár melletti felhalmozás magyarázhat. Az üzemanyagéhoz hasonló mértékben járult hozzá a kiskereskedelem bővüléséhez a nem élelmiszer-kiskereskedelem 8,4%-os év/év növekménye. A kedvező adatban a választások előtti transzferek is szerepet játszhattak. Együtt nézve a szintén meglepően erős márciusi ipari termeléssel (+6,7% év/év), kezd kirajzolódni a kép, hogy mi mozgatta a várakozások feletti Q1-es GDP növekedést (+1,7% év/év).
A magyar blue chipek közül ma a MOL megkezdte a Q1-es gyorsjelentések sorát. A hazai olajvállalat a 626 millió dolláros tisztított EBITDA-val érdemben elmaradt a várakozásoktól. Bár az upstream üzletág erős teljesítményt hozott a márciusban megugró olajárak mellett, a downstream teljesítményt olyan egyedi hatások fékezték, mint a Barátság vezeték év eleji leállása és az októberi tűzeset miatti kapacitáskiesés a Dunai Finomítóban. Az éves pénzügyi célkitűzéseken ugyanakkor nem változtattak.
A régióba a BUX 0,6%-kal, a lengyel WIG20 pedig 1%-kal csökkent. A cseh PX50 0,3%-ot emelkedni tudott. A cseh jegybank a várakozásoknak megfelelően 3,5%-on változatlanul hagyta irányadó kamatát.
(Forrás: OTP Ébresztő)
