Egy hét alatt a havi átlagnál több csapadék esett az ország egy részén
2025. 03. 18. 21:00
Az elmúlt egy hétben az ország déli felének legnagyobb részén, valamint az északkeleti tájakon a havi átlagnál több csapadék hullott - közölte a HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán kedden.
Azt írták: márciusban a Dunántúlon, valamint az Északi-középhegység magasabb pontjain szokott a legtöbb csapadék hullani, ezzel szemben az Alföld középső része a legszárazabb.
A bejegyzéshez készített infografika szerint a 1991-2020-as évek márciusi átlaga 34 milliméter csapadék, a Dunántúlon és az Északi-középhegységben 40 milliméter közelében van az átlagos márciusi csapadék mennyisége, míg az Alföld középső részén az év harmadik hónapjában általában 30 milliméter alatt marad a csapadék mennyisége.
Hozzátették: az elmúlt hét napban szinte országszerte 20 milliméter feletti csapadék hullott, a legkisebb mennyiséget - ahol 20 milliméter alatt maradt a csapadékösszeg - a Kisalföld egyes részein és Sopron környékén regisztrálták.
Ezzel szemben az Északi-középhegységben több mérőállomáson is 50 milliméter feletti csapadékot mértek, és a Dél-Alföldön, Szegeden is 48 milliméter hullott. Ez persze abból is adódik, hogy záporok, zivatarok is kialakultak, amelyek lokálisan okoztak csapadéktöbbletet - írták.
Összegzésként azt írták, az elmúlt egy hétben az ország déli felének legnagyobb részén, valamint az északkeleti tájakon a havi átlagnál több csapadék hullott.
Csökkenő árbevétellel és nyereséggel zárta a tavalyi évet a Rába Nyrt.
A Rába Járműipari Holding Nyrt. 57,74 milliárd forint árbevételt ért el 2024-ben, ami 20,7 százalékkal marad el a 2023-ban elért árbevételtől. Nyeresége 42,98 millió forint lett, 96,4 százalékkal kevesebb, mint az előző évben - tudatta a győri székhelyű járműgyártó vállalat kedden a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
Új olajmezőt fedezett fel a Mol a Dunántúlon
A Mol új kőolajmezőt talált a Dunántúlon, Somogysámson határában. A múlt év decemberében elvégzett kutatófúrás során 1250 méteres mélységben találtak az olajkincsre. A vizsgálatok alapján a Somogysámson-kőolajmezőn lévő kút napi 1200 hordó termelésre képes - jelentette be az olajcég kedden.
8 óra helyett 9 órakor kezdődő iskolai tanítás Magyarországon
A sajtó megkereste a minisztériumot annak tisztázása érdekében, hogy van-e valóságalapja a - főleg a közösségi médiában terjedő - szóbeszédeknek az iskolai kezdési időpontról, valamint történt-e egyeztetés a szakmai szervezetekkel az elmúlt hónapok során.
Csaló duguláselhárítók verik át a gyanútlan magyarokat: repkednek a többszázezres számlák
Az utóbbi időben sajnos megszaporodtak a tisztességtelen, duguláselhárítást kínáló szolgáltatók hazánkban, akik ugyan a munkát elvégzik, de az ügyfelek tájékozatlanságát kihasználva irreálisan magas összegeket számláznak ki. Ez esetenként akár több százezres munkadíjat jelent, a jellemző 25-40 ezer forintos átlagárral szemben. A csalókkal egyelőre a hatóságok is tehetetlenek.
Kriptolemző a Solana csökkenő trendjét jósolja; az Ethereum és egy új AI-alapú kriptovaluta komoly ralira készülhet
A CryptoBullet nevű kriptoelemző nemrég az X platformon osztotta meg véleményét, miszerint a Solana árfolyama „kifulladt.” Szerinte az altcoin értéke a következő hetekben akár 31 dollárra is csökkenhet. Ezzel szemben két másik vezető altcoin, az Ethereum és az IntelMarkets (INTL) epikus rali előtt állhat.
Miért éri meg hosszú távon befektetni a tőzsdén?
A tőzsdei befektetés az egyik legjobb módja annak, hogy hosszú távon növeljük megtakarításainkat és kiaknázzuk a gazdasági növekedés előnyeit. Bár sokan rövid távú kereskedéssel próbálnak gyors nyereséghez jutni, a statisztikák azt mutatják, hogy a hosszú távú, fegyelmezett befektetési stratégia hozza a legjobb eredményeket. A sikeres hosszú távú befektetéshez azonban elengedhetetlen a megfelelő kockázatkezelés és a piac működésének ismerete.
Az építészeti törvény alapvető építészeti változásokat kíván bevezetni
Alapvető építészeti változásokat kíván bevezetni a 2024-ben hatályba lépett, építészetről szóló törvény, amely egyebek mellett a zöldterületek védelmét, a használaton kívüli épületek funkcióval való felruházását és a barnamezős beruházások ösztönzését célozza - hangsúlyozta az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára kedden az építészeti fórum negyedik, veszprémi állomásán.
Egyre nyitottabbak a magyarok a körforgásos gazdaságot erősítő megoldásokra
Egyre nyitottabb a magyar lakosság a körforgásos gazdaságot erősítő megoldásokra, így például a szelektív hulladékgyűjtésre, ráadásul a válaszadók csaknem 40 százaléka meg van győződve arról, hogy a hulladék értékes energiaforrás - derült ki a Mol friss kutatásából, amelyet kedden a globális újrahasznosítási napon juttattak el az MTI-nek.
Nagy Márton Haim Katz-al Izrael turisztikai miniszterével találkozott – újabb lépés a magyar- izraeli turisztikai együttműködés erősítése érdekében
A mai napon Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hivatalában fogadta Haim Katz izraeli turisztikai minisztert. A megbeszélésen részt vett Könnyid László, az MTÜ elnök-vezérigazgatója is. A találkozó fő témáját a magyar-izraeli turisztikai kapcsolatok további erősítése, a közvetlen légi összeköttetés bővítése és a turisztikai ágazat irányításában alkalmazott jó gyakorlatok megosztása képezte. A két miniszter szándéknyilatkozatot írt alá a kétoldalú turisztikai kapcsolatok fellendítése érdekében.
A kereskedők elkezdték csökkenti az árakat
A kormány mindent megtesz a családok, idősek anyagi biztonságáért, védelméért, nem engedi meg, hogy a kereskedelmi láncok elvegyék az emberek pénzét, mert extraprofitot szeretnének maguknak - hangsúlyozta Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára kedden a TV2 Mokka című műsorában.
Vizsgálatokat készít elő a GVH az élelemiszer-kereskedelem területén
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által működtetett online Árfigyelő adatai szerint több alapvető élelmiszertermék ára csökkent hétfőtől az árrésstop bevezetésének következtében. A GVH már 2023-ban rámutatott, hogy korábban is tetten érhető volt az úgynevezett profit-hajtotta infláció Magyarországon, amikor az élelmiszer-kereskedelem egyes szereplői az indokolhatónál nagyobb mértékben emelték egyes alapvető élelmiszerek árrését. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi piaci folyamatokból is hasonló következtetések vonhatók le, a nemzeti versenyhatóság vizsgálatokat készít elő az élelmiszer kereskedelem területén.
