Egy sztenderd és egy luxusiroda kiépítési költsége 27 százalékkal drágább, mint két évvel ezelőtt
Új munkahelyi és munkavégzési trendek a világjárványt követően
A járvány jelentősen átformálta a dolgozók hozzáállását a munkához, a vállalatok ebből kifolyólag folyamatosan keresik a lehetőségeket, hogy a tapasztalatokból kiindulva javítsák a munkavállalói élményt, és csökkentsék a vállalat ökológiai lábnyomát. Új munkahelyi stratégia kialakítása esetén az alábbi fontos szempontokat szükséges figyelembe venni: a munkavégzés helye, az irodai tér kialakítása, és a változtatások szükségességének reális mérlegelése. Az elmúlt évben számos cég tapasztalta a rugalmas munkavégzés előnyeit: a nagyvállalatok 87 százaléka alkalmazza a hibrid modellt, melyben a munkavállalók megosztva dolgoznak az irodában és otthonukban.
A stratégia kialakításához azonban fontos olyan modellt választani, amely a dolgozók képességeinek, igényeinek és feladatainak egyaránt megfelel. A CBRE kutatásai alapján a munkavállalók szerint az irodai munka legfőbb előnye a személyes találkozás lehetősége, és fontos szempont, hogy a dolgozók otthonában nem feltétlenül áll rendelkezésre munkavégzés szempontjából ideális terület. Ebből kifolyólag az egyéni és a közös munkaterületek arányának helyes meghatározásához a munkáltatóknak fontos szem előtt tartaniuk a foglalkoztatottak igényeit és a különböző munkamódszereket.
Az új munkahelyi trendek hosszú távú hatásai egyelőre nem meghatározhatók, azonban a munkáltatók számos eszközhöz folyamodhatnak a kockázat minimalizálása érdekében: a hasonló profilú vállalatok által alkalmazott modellek vizsgálata, a munkavállalók igényeinek objektív felmérése és az alkalmazottak új munkakörnyezettel kapcsolatos képességeinek fejlesztése egyaránt hatékony módszerek, melyek segíthetnek a hosszú távú döntések kialakításában.
A sztenderd kialakítástól a luxuskategóriáig
A CBRE útmutatójában három iroda-kategória (sztenderd, prémium, luxus) kialakításának nélkülözhetetlen elemeit és azok költségeit foglalta össze. A kialakítás legdrágább elemei közé tartoznak az épületgépészeti munkák (ami kategóriától függően 180 és 290 euró közötti fajlagos költséggel jár) valamint az épületvillamossági és tűzjelző rendszer kialakítási munkák, ami mindhárom kategória esetében közel azonos (négyzetméterenként 121, 124, illetve 126 euró). A beépíthető eszközök kapcsán a legnagyobb eltérés a világítás esetében figyelhető meg: egy sztenderd iroda esetében mindössze 16 eurós, prémium irodák esetében 78 eurós, a luxuskategóriánál pedig akár 195 eurós is lehet a fajlagos költségvonzat.
A közepes tételek közé tartozik a festés és a falburkolás, az álmennyezet kialakítása, az üveg és mobil válaszfalak beépítése, az álpadlókialakítása (mely minden kategória esetén egységesen 80 euró), a padlóburkolás és a szőnyegezés költsége és az ügyfelek igényei által személyre szabott egyedi bútorasztalos munkákkal járó kiadás. A legkisebb költségvonzattal járó tételek az ajtók és a beltéri árnyékolók felszerelése, az organizációs és takarítási költségek, valamint a gipszkartonfalak kiépítése.
Az útmutató a kialakítási költségeken felül a bérlő specifikus kiadásokat és nem beépülő költségeket is részletezi: ide tartozik a mobil bútorok vásárlása, az audiovizuális, beléptető és IT hálózat kiépítési költségei (televíziók és kommunikációs eszközök), a tervezői és szakértői díjak. „Az alapkiadásokkal szemben a nem beépülő költségek esetén lényegesen nagyobb kihívást jelent definiálni a három kategóriát, mivel ezeket jobban befolyásolják az egyéni ügyféligények és preferenciák” - fejtette ki Harangi Barna László, a CBRE Magyarország társigazgatója és projektmenedzsment vezetője. A két évvel ezelőtti és az idei kiadványt összehasonlítva az látható, hogy 2019 óta a sztenderd és a luxuskategória esetén egyaránt 27 százalékkal nőttek a kialakítási költségek a nem beépülő kiadások tekintetében. „Általános tapasztalat, hogy a legnagyobb drágulás a nagyértékű eszközök kapcsán figyelhető meg, ezek közé tartoznak a gépészeti és elektronikai felszerelések és azok kialakítása” – fejtette ki Harangi Barna László.
A projektek időzítése kulcsfontosságú a költségek pontos megtervezéséhez
A leginkább meghatározó változás a projektek időbeliségében mutatkozik meg: míg 2019-ben az előkészítési fázistól a használatba vételig 32 hét volt az irányadó ütemezési terv, 2021-ben már 50 hétre nőtt a teljes projekt időintervalluma, melyből mindössze átlagosan 12 hét a tipikus kivitelezési időszak. „Az új munkahelyi és munkavégzési trendeket figyelembe véve az ütemezés tekintetében ajánlott a korábbiaknál hosszabb előkészítési időszakokkal tervezni, és minél hamarabb elkezdeni a közös gondolkodást az általános stratégiáról és az ahhoz kapcsolódó specifikus tényezőkről: például mekkora létszámmal és alapterülettel tervez a bérlő, alkalmaz-e hibrid munkamodellt, illetve milyen épülettípust preferál” – részletezte Harangi Barna László. „A stratégia meghatározása mellett a megfelelő épület, tervező és kivitelező kiválasztására, valamint a kiviteli és koncepciótervezésre is célszerű a korábbiaknál több időt fordítani annak érdekében, hogy a bérlők és az ügyfelek igényei és szempontjai maximálisan érvényesülhessenek és megfeleljenek az átalakuló munkakörnyezeti trendeknek.”
Az útmutató kapcsán fontos hozzátenni, hogy a CBRE a kialakítási költségeket átlagos, 1000 m2-es alapterületű irodák kapcsán becsülte meg 2021 harmadik negyedéves költségadatai alapján. Hosszútávú projektek, jelentősen nagyobb alapterületű irodák és speciális ügyféligények esetén a projektköltségek jelentősen eltérhetnek az útmutatóban szereplő értékektől. „Útmutatónk célja, hogy általános képet alkosson arról, hogy milyen kiadásokkal érdemes számolni a három leginkább jellemző irodatípus esetében. Természetesen vannak olyan igények és specifikációk, melyeket nehéz lenne a három kategória egyikébe sorolni. Az ilyen esetekben tanácsos szakemberhez fordulni, aki megfelelő tanácsot tud adni mind költség, mind időzítés kapcsán” – tette hozzá Harangi Barna László.
