Egy utolsó esélyt kaptak még a vásárlók idén nyáron az Otthon Start-roham előtt
Országosan átlagosan 5,8% volt az alku tere lakáspiacon a nyári hónapokban, ez megegyezett a tavaszi időszakkal. Ezen belül is csak kisebb elmozdulások jellemezték az egyes részpiacokat: a házak esetében 7,8-ról 7,1%-ra szűkült az alkuszint, a nem panel lakások esetében viszont az előző három hónap 2,8%-os adata 3,3%-ra emelkedett, míg a paneleknél 2%-ról 3,6%-ra nőtt az utoljára meghirdetett ár és a szerződéses ár közötti különbséget mérő mutató. Érdekesség, hogy a házak esetében utoljára három éve, 2022 nyarán volt a mostaninál kisebb az alku mértéke, ami már jelzi, hogy megmozdultak egyes piaci szereplők.
„A nyárra már rányomta a bélyegét az Otthon Start program júliusi bejelentése. Ugyan a kedvezményes hitelkonstrukció csak szeptembertől indult el, de látható volt, hogy egyes szereplők már kivártak, és nem engedtek az árból abban bízva, hogy ősszel a nagyobb kereslet miatt majd jobb áron tudják eladni ingatlanjukat” – kommentálta az adatokat Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Részletesen elemezve az adatokat az látszik, hogy Budapesten a házak esetében nőtt az alku lehetősége 3,6%-ról 4,9%-ra, a fővárosi nem panel lakások esetében az előző időszakban tapasztalt 1,8% után 2,1% volt az átlagos alku, míg a paneleknél átmenetileg véget ért a „negatív alku” korszaka, hiszen tavasszal még az irányár felett 0,3%-kal cseréltek gazdát a lakások, míg most átlagosan 1,8%-ot faragni tudtak az árból a vevők. Vagyis a budapesti piacon mindhárom kategóriában jobban jártak a vásárlók, mint tavasszal, így összességében átlagosan 2,3% volt az alku.
A megyei jogú városokban a házak esetében gyakorlatilag stagnált az áralku tere 7% körül, a nem panel lakásoknál pedig 3,6%-ról 4,6%-ra emelkedett annak mértéke. A vidéki panelek esetében is jobban jártak a vevők, hiszen a tavaszi 2,8% után átlagosan 3,5%-ot tudtak alkudni. Ezek az adatok nagyjából tükrözték az elmúlt évek tendenciáit, igazán komoly, többéves rekordot egyik részpiacon sem láthattunk.
A kisebb városok esetében az átlagos alku 6,9%-os volt, aminél nagyobbra tavaly ősszel volt utoljára példa. Ezen belül a házak 7,6%-os adata minimális változást jelentett tavaszhoz képest, a nem panel lakások alkuja 3,3%-ról 4,7%-ra emelkedett, míg a paneleknél átlagosan 4,6%-ot tudtak faragni a vevők az árakból, ami ugyancsak látványos növekedés a megelőző három hónaphoz képest.
A községekben az országos tendenciával ellentétes folyamat zajlott, amennyiben a tavaszi 8,6%-ról jócskán, 6,7%-ra szűkült az alku tere. A községi lakásállománynak megfelelően ez szinte teljes egészében a házakat reprezentálja, és ennél kisebb mozgásteret utoljára 2022 tavaszán tapasztalhattunk ezen a piacon. Vagyis a kistelepüléseken egyértelműen látszott, hogy kivártak az eladók, nem akartak túl sokat engedni az árból az esetleges keresletnövekedésben bízva.
„Az idei nyár az utolsó jó vételi lehetőség lehetett legalább jövő tavaszig, hiszen az Otthon Start beindulásával egyértelműen azt látjuk, hogy dübörög a piac, a nagyobb kereslet miatt pedig szűkül az alku tere” – emelte ki Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint az őszi hónapokban egészen biztosan azt mérjük majd, hogy csökken az árengedmények gyakorisága és mértéke, egyes részpiacokon pedig akár visszatérhet a budapesti paneleknél tavasszal már látott „negatív alku” is, vagyis az eredeti irányárnál drágábban kelhetnek el a lakások. Szerinte a vevőknek mindenképpen arra érdemes felkészülni, hogy gyorsan kell majd dönteniük, különösen a jó áron kínált, jó állapotú és elhelyezkedésű lakások esetén, érdemes lehet akár készpénzben rögtön letenni a foglalót az első megtekintéskor, mielőtt valaki beelőzi őket.
Néhány példát érdemes kiemelni a nyári tranzakciók közül is az alku szempontjából: arányaiban a legtöbbet egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei családi ház esetében tudtak alkudni a vevők, hiszen az ingatlan márciusban 14,5 millió forintos irányáron került ki a piacra, majd júniusban 8 millióért kelt el, így 44,8%-ot engedett az eladó, akinek vélhetően sürgős volt az értékesítés. 40% feletti alkura még egy borsodi város 1960-ban épült felújítandó lakása esetében volt példa, mely végül 2,3 millió forintért kelt el a 3,99 milliós irányár után, igaz, ott már majdnem másfél év kellett az adásvétel nyélbe ütéséhez. Fejér vármegyében egy több mint százéves családi ház esetében az eredetileg 10 milliós irányár után, alig egy hónapon belül 6 millióért talált gazdára az ingatlan, amivel a dobogó harmadik fokára fért fel.
Ha nem arányaiban, hanem abszolút értéken nézzük az alku mértékét, akkor egy újszerű, nagy méretű zuglói lakás áll a sor élén, melyet áprilisban 233,9 millióérté hirdettek meg, majd a nyáron végül 170,5 millióért talált gazdára, így a szerencsés vevő több mint 60 millió forintot „spórolt”. Ezen felül is bőven volt példa 10 millió forint feletti árengedményre, nem csak a fővárosban, hanem vidéken, főleg az agglomerációban. Jól mutatja a budapesti panelek felértékelődését, hogy azon a piacon csupán 7,7%-os volt a legnagyobb alku, egy XV. kerületi lakás két hét alatt kelt el a meghirdetett 63,9 millió forint helyett 59 millióért.
Kis számban, de idén nyáron is voltak olyan ingatlanok, melyeknél nemhogy nem tudtak alkudni a vevők, de az esetlegesen kialakult licitháborúban drágábban keltek el, mint amennyiért a tulajdonosok meghirdették őket. Ebben a kategóriában a csúcstartó egy borsodi családi ház volt, mely 17,5 milliós utolsó irányár helyett 28,5 millióért cserélt gazdát. Az ingatlan sorsa azért volt érdekes, mert 2023 tavaszán a tulajdonos még épp 28,5 millióért kezdte hirdetni, majd menet közben csökkentette az árat, mire megjelent a kereslet, és végül az eredeti irányárért vették meg. Budapesten egy 2002-ben épült zuglói lakás esetében volt példa arra, hogy 69,5 millió forint helyett 79 millióért találjon új gazdára, ehhez ráadásul egy hónap sem kellett.
