Egyhangúlag támogatták az alapkamat áprilisi csökkentését
Az ülésen a kamatfolyosó két szélét is 50 bázisponttal mérsékelték. Az alapkamat így 7,75 százalékra mérséklődött, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 8,75 százalékra csökkent, az egynapos jegybanki betét kamatlába pedig 6,75 százalékra mérséklődött.
Az előző, márciusi ülésén a testület 75 bázisponttal 8,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot a februári 100 és a januári 75 bázispontos enyhítést követően.
A jegyzőkönyvben kiemelték: a monetáris politika áprilistól új szakaszba lépett, a második negyedévben a kamatcsökkentés üteme lassul.
A döntéshozók értékelése szerint a magyar gazdaságban mind a belső, mind a külső keresleti nyomás alacsony és dezinflációs hatású. Emellett hangsúlyozták, hogy a márciusi infláció és a maginfláció is az Inflációs jelentés előrejelzésével összhangban alakult.
A tanácstagok felhívták a figyelmet az infláció idei év közepén várható emelkedésére, amelyet a piaci szolgáltatások esetében megvalósuló visszatekintő átárazások, valamint bázishatások okoznak. A piaci szolgáltatások inflációja magas szintről lassan csökken, amely folyamatot a döntéshozók a következő hónapok értékeléseiben kiemelten követnek. A pénzügyi piaci stabilitás megőrzése továbbra is elengedhetetlen az árstabilitás fenntartható elérése érdekében.
A döntéshozók kiemelték: 2024. elején megindult a gazdaság fokozatos élénkülése, amit a magas frekvenciás adatok is alátámasztanak. A növekedés az év második felében dinamizálódhat. Idén a jegybanki előrejelzés alapján a GDP 2,0-3,0 százalékkal bővülhet. 2025-től kiegyensúlyozott szerkezetű hazai növekedés várható, és az exportpiaci részesedés is emelkedik.
A tanácstagok megítélése szerint a nominális bérdinamika magas szintről várhatóan lassul, de így is a reálbérek jelentős emelkedését jelzi az idei évben. A döntéshozók megjegyezték, hogy Magyarország legjelentősebb exportpartnereire vonatkozó növekedési várakozások és előretekintő indikátorok a külső kereslet elhúzódó gyengeségét jelzik, ami visszafogja a hazai kivitelt. Egyes döntéshozók rámutattak, hogy a folyó fizetési mérleg havi többlete februárban historikus csúcsot ért el, valamint az idén és a következő években is a GDP-arányos egyenleg további javulása várható.
A monetáris politika áprilisban új szakaszba lépett. A tagok úgy vélték, hogy a dezinfláció továbbra is általános, a historikusan magas devizatartalék és a folyó fizetési mérleg tartós javulása pedig az ország kockázati megítélésének erősítése irányába hatott.
Ugyanakkor a romló nemzetközi hangulatban a magyar eszközök kockázati felára is emelkedett az elmúlt időszakban. A tanács megítélése szerint az inflációs kilátások az alapkamat-csökkentés korábbinál lassabb ütemű folytatását indokolják, ezzel összhangban a döntéshozók egybehangzóan az alapkamat 50 bázispontos csökkentését támogatták.
A döntéshozók egyetértettek abban, hogy az inflációs cél 2025-ben történő fenntartható eléréséhez a szigorú monetáris politika fenntartása szükséges. A tanácstagok egyöntetűen úgy vélték, hogy az ország kockázati megítélését befolyásoló fontosabb tényezők közül a kitűzött költségvetési hiánycélok hiteles elérése és az elsődleges egyenleg egyensúly közelébe javulása kiemelt fontosságú.
A kockázati megítélés másik kulcstényezője a külső egyensúlyi folyamatok idei alakulása. További meghatározó szempont a nemzetközi monetáris politikai környezet hazai kamatpolitikai mozgástérre gyakorolt hatása. A pénzügyi piaci stabilitás a magyar pénzügyi eszközökbe vetett bizalom erősítése és az inflációs várakozások horgonyzása szempontjából is kulcsfontosságú. A tanács értékelése szerint mindezek előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politikát indokolnak.
