Egyre gyakrabban része a hagyatéknak a kriptovaluta is
Csaknem 135 ezer hagyatéki eljárás indult tavaly a közjegyzőknél, az ügyek majdnem kilencven százaléka pedig egy éven belül lezárult – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara összesítéséből. A hagyaték átadása jellemzően akkor tart ennél hosszabb ideig, ha vita van az örökösök között és bírósághoz fordulnak vagy olyan külföldi vagyontárgy – például bankszámla, adriai nyaraló, vitorlás – is van a hagyatékban, amelyről nehezen lehet hivatalos információt szerezni. Az örökösök a vagyontárgyak pontos összegyűjtésével és az egyezségre törekvéssel is tudják gyorsítani a hagyatéki eljárást.
Évente jellemzően 120-140 ezer hagyatéki eljárás indul a magyar közjegyzőknél, tavaly pontosan 134 606. Ez a szám évről évre változik, és nem csak az befolyásolja, mennyien halnak meg. Gyakran előfordul, hogy egy értékes vagyontárgy vagy egy örökös csak azt követően válik ismertté, hogy a hagyatékot már átadták, és ilyenkor póthagyatéki eljárásra van szükség.
Emellett pedig az elmúlt években kiugróan sok eljárás indult (150-165 ezer), nagyrészt azért, mert a földhivatalok az új ingatlan-nyilvántartási rendszer miatt 2021-ben elkezdték felkutatni azokat a földterületeket, amelyek valószínűleg halott ember nevén voltak nyilvántartva. Úgy maradhat ingatlan egy elhunyt nevén, ha az örökösök nem tudnak annak létezéséről, vagy nem tüntetik fel a hagyatéki leltárban, és ez akár évtizedekig sem derül ki.
A hagyatéki eljárás első szakaszában az illetékes önkormányzati jegyző és munkatársai készítik el az örökösök segítségével a hagyatéki leltárt, ebben írják össze az elhunyt vagyonát, tartozásait. Ezután kerül át a hagyatéki ügy az illetékes közjegyzőhöz, aki megállapítja, hogy ki, mit és milyen arányban örököl: tavaly az ügyek hét és fél százalékánál végrendelet vagy öröklési szerződés alapján, a többi esetben a törvényes öröklési rend szerint.
A közjegyzők onnan számítva, hogy megkapták a dokumentumokat az önkormányzattól, túlnyomó részben egy éven belül átadják a hagyatékot az örökösöknek. Tavaly a hagyatéki eljárások 87,5 százaléka egy éven belül lezárult a közjegyzőknél és csak négy százalék tartott több mint két évig. Ilyen általában akkor fordul elő, ha az örökösök között vita van és bírósághoz fordulnak vagy ha az örökösök egyike közben meghal vagy az elhunytnak volt külföldi vagyona, esetleg kriptoeszköze, amelyről nem vagy csak nagyon nehezen kap hivatalos tájékoztatást a közjegyző.
Egyre gyakoribb a külföldi bankszámla, értékpapír és a kripto
Külföldi vagyonelem egyre gyakrabban jelenik meg a hagyatékokban a közjegyzők tapasztalata szerint. Leggyakrabban külföldi bankszámlák (főleg Revolut, illetve német vagy osztrák), emellett részvények, kötvények, nyaralók, lakások, de előfordult már például tenerifei üdülési jog is.
Ez szinte mindig elnyújtja az eljárást, mert a külföldi bankoktól és más szervezetektől csak nehézkesen kapnak hivatalos információt a közjegyzők. Ebben azonban még az idén egyszerűbb és gyorsabb ügymenetet vár a közjegyzői kamara, mert egy uniós rendelkezés alapján elkezdhetik használni az elektronikus Evidence-rendszert, ami megkönnyítheti a határon átnyúló megkereséseket.
Egyre gyakoribb a kriptoeszköz is a hagyatékokban, ami szintén bonyolítja az eljárást, a magyar jog ugyanis nem tekinti vagyonnak vagy tulajdonnak a kriptopénzt. A digitális javakról való végintézkedés – azaz az arról való rendelkezés, hogy az örökösök hogyan kapják majd meg például a kriptotárcához tartozó felhasználói azonosítót és titkos jelszót, kik és hogyan férjenek hozzá a digitális adatainkhoz és adat alapú javakhoz – nagyban segíti a hagyaték átadását.
Az örökösök tudják gyorsítani a hagyaték átadását
Az örökösökön is múlik, milyen gyorsan zárul le egy hagyatéki eljárás. Érdemes mielőbb felvenni a kapcsolatot az illetékes önkormányzattal, és minél több információt rendelkezésre bocsátani a lehetséges örökösökről, valamint az örökhagyó ismert vagyonáról és tartozásairól a hagyatéki leltár összeállításához. Ennek azért van jelentősége, mert a közjegyző a későbbiekben ezek alapján keresi meg például a pénzintézeteket, illetve szerzi be a hagyatékba tartozó, az örökhagyó nevén nyilvántartott ingatlanokra vonatkozó adatokat.
Az örökség felkutatása az örökösök dolga, nem pedig a hatóságoké, az önkormányzati jegyző és a közjegyző nem nyomozhatnak a hagyaték után. Érdemes azt is kideríteni, hogy hagyott-e maga után az elhunyt végrendeletet vagy egyéb végintézkedést, például öröklési szerződést. Ha ezek az információk csak a hagyatéki tárgyaláson derülnek ki, az szinte minden esetben meghosszabbítja az eljárást.
A tárgyaláson is sokat tehetnek azért az örökösök, hogy mielőbb át lehessen adni a hagyatékot. Lehetőségük van például úgynevezett osztályos egyezséget kötni, amelyben szabadon megegyezhetnek arról, hogy melyikük mit örököljön. Ilyen egyezséggel még az elhunyt végakaratát is felülírhatják, ha máshogy szeretnék elosztani egymás között a hagyatékot – mondja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. A leggyakrabban a személygépjárművek esetében járnak el így, mert azokat nem célszerű többfelé osztani. Így valamelyik örökös megkapja az autót, míg a másik például az elhunyt bankszámláján maradt pénzt.
Közjegyző előtt gyakran kötnek egyezséget a hitelezőkkel is. Szintén általános, hogy az örökösök például egy hagyatékba került lakás tulajdonjogát rendezik el: nem osztják meg a tulajdont, hanem megegyeznek, hogy az egész lakás az egyik örökösé lesz, aki a saját vagyonából kifizeti a másik örökösnek a lakás értékének a felét.
