Egyre népszerűbbek a részmunkaidős állások
Az elmúlt három év során folyamatosan nőtt a feladott részmunkaidős álláshirdetések száma a Profession.hu oldalán. Míg 2020-ban éves átlagot nézve a hirdetések mintegy 4,07 százaléka vonatkozott részmunkaidős munkakörre, egy évvel később már 4,97%, 2022-ben pedig 7,34%. Az utolsó 13 hónapot vizsgálva látható, hogy januártól májusig gyarapodtak a nem teljes munkaidővel járó pozíciók hirdetései, majd egy kisebb csökkenés után augusztusban tetőzött 8,12 százalékkal ezek aránya, idén februárban pedig 6,63 százalékon állt.
Jelenleg a vendéglátásban a legelterjedtebb a részmunka lehetősége
2023 első negyedévében leginkább a vendéglátás, hotel, idegenforgalom területén adtak fel részmunkaidős állásokra toborzó hirdetéseket, ezek aránya közel 14% volt a Profession.hu adatbázisában ebben a kategóriában aktivált hirdetések között. Ezt követi a fizikai, segéd és betanított munka (9,81%) és a szakmunka (9,79%). Ezen a két területen számottevő az osztrák cégek toborzása is.
Az építőipar, ingatlan (1,43%), a gyártás, termelés (0,92%), valamint a mezőgazdaság, környezet (0,88%) területén ezzel szemben kevésbé elterjedtek az ilyen típusú álláslehetőségek, a közigazgatásban egyetlen ilyen hirdetést sem aktiváltak a vizsgált három hónap során.
A területeket alkategóriákra bontva a fodrász, kozmetikus állást keresőknek volt a legnagyobb lehetősége részmunkaidős munkát találni a portálon feladott hirdetések között: ebben az alkategóriákban az összes feladott álláshirdetés több, mint negyede vonatkozik részmunkaidős pozícióra. Ezt követik a hostess/host és animátor (26,19%), a felszolgáló, pincér, pultos (24,43%), a takarító és tisztító (22,68%), valamint a kereskedő, eladó (22,68%) területek.
Hajdú-Bihar vármegyében élők részesítik leginkább előnyben a részmunkaidőt
Földrajzi elhelyezkedés szempontjából a külföldi munkákra toborzó munkaadók hirdettek meg arányaiban a legtöbb részmunkaidős állást (15,05%). Magyarországon a fővárosi és Pest vármegyei cégek kerestek leginkább erre a fajta foglalkoztatásra munkaerőt (5,31%). Vidéken Zala vármegye vezeti a sorrendet (6,23%), majd Nógrád vármegye áll a második helyen (6,04%), amelyet Vas vármegye követ (5,69%); a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében feladott összes álláshirdetés mindössze 2,78 százaléka volt részmunkaidőre vonatkozó lehetőség.
Ezzel párhuzamosan a munkavállalók Hajdú-Bihar vármegye területén részesítik a leginkább előnyben a részmunkaidős állásokat (11,83%), amelyet Vas (11,72%) és Somogy vármegye (11,58%) követ. Nógrád vármegyében az összes jelentkezés 6,78 százaléka érkezett be idén részmunkaidős állásra.
Tavaly nyár közepén keresték a munkavállalók leginkább a részmunkaidős lehetőségeket
A munkavállalói oldalon kiugró kereslet volt a részmunkaidős állásokra 2022 júliusában (az összes jelentkezés 11,18 százaléka ilyen hirdetésekre érkezett a Profession.hu-n keresztül ebben a hónapban). Majd egy kisebb csökkenés után szeptembertől ismét népszerűvé váltak ezek a lehetőségek: novemberben már az önéletrajzok 11,4 százalékát megszerezték a részmunkaidős álláshirdetések.
„Közreműködtünk a BCG év eleji kutatásában, amelyből kiderült, hogy nemzetközi szinten a legtöbb munkavállaló a munka-magánélet egyensúlyát kiemelten fontos szempontnak tekinti a hosszú távú munkavállalási terveit illetően, régióktól és korcsoportoktól függetlenül. Az elmúlt időszakban mért hazai adatok alapján is látszik, hogy a munkaadók is egyre nyitottabbak a részmunkaidős állásokra, amely mellett ez az egyensúly könnyebben megvalósulhat, mint a teljes foglalkoztatás esetében. Azoknak a cégeknek, amelyeknek kihívás most a megfelelő munkaerő megtalálása és felvétele, érdemes elgondolkodnia a részmunkaidős lehetőségek felajánlásában, ezzel kitűnve a többi cég közül a piacon” – javasolja Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.
A fiatalok számára vonzó a részmunkaidő
Életkor tekintetében idén a részmunkaidős lehetőségek a legfiatalabb munkavállalók számára népszerűek leginkább, de nem kimagaslóan: az ilyen hirdetésekre jelentkezők 37,8 százalékát a Z generáció képviselői teszik ki, 20,2% az Y generációtól, 19,7% az X generációs munkavállalóktól származik, a fennmaradó hányad pedig egyéb korosztály képviselőitől.
