Egyszeri tételek húzták fel az Erste nyereségét
Az Erste működési bevételei 2023 első kilenc hónapjában – a nemzetközi könyvviteli szabványok szerint (IFRS) készített kimutatás alapján – 56,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi adatot. Az emelkedés hátterében a díj- és jutalékbevételek közel 10,9 százalékos növekedése mellett a támogatott hitelek átértékelődése áll, amely a kamatkörnyezet jelentős változása miatt tavaly csökkentette (-28,3 milliárd), míg idén jelentősen növelte (+30,6 milliárd) a működési bevételeket – ismertette Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója a 2023 első kilenc havi eredményeket bemutató sajtótájékoztatón.
A működéssel kapcsolatos kiadások 2,5 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, főként egyszeri hatás, a Sberbankhoz kapcsolódó 7,9 milliárd forintos OBA-befizetés miatt, amely tavaly növelte, míg idén, a visszatérítés révén mérsékelte a költségeket. Az Erste működési eredménye így jelentősen, 150,4 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 67,4 milliárd forintról. A költség/bevétel arány szeptember végére 33,3 százalékra csökkent a tavalyi 53,3 százalékról. Az adózás utáni nyereség 89,9 milliárd forint lett, míg 2022 első kilenc hónapját 18,4 milliárd forint profittal zárta a bank.
Az ügyfélhitelek és kötvények állománya szeptember végén 5,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az új finanszírozás volumene ugyanakkor 45 százalékkal maradt el 2022 első kilenc hónapjának teljesítményétől. Az NPL-ráta 2,8 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 3 százalékról.
A teljes lakossági hitelállomány 5 százalékkal nőtt éves összevetésben, az új kihelyezések értéke azonban az idei első kilenc hónapban 31,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban a jelzáloghitelek iránti kereslet visszaesése miatt. Az új lakáshitelek folyósítása 54 százalékkal esett vissza a 2022-es eredményhez képest. A fogyasztási típusú hiteleknél a kihelyezés összességében 13 százalékkal csökkent. Ezen belül a személyi kölcsönök esetében 5 százalékkal, míg a Babaváró hitel iránt 34 százalékkal csökkent a kereslet az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A kisvállalkozók esetében az új folyósítás 48 százalékkal nőtt éves összevetésben.
Az Erste az év utolsó negyedévében a lakossági hitelkereslet élénkülésére számít, részben az önkéntes kamatstop, részben a lakáspiacon tapasztalható keresletemelkedés miatt. Ezt a lakásárak korrekciója mellett a bérleti díjak növekedése is támogatja, miközben a Babaváróban a jövő évi új rendszer bevezetése előtt emelkedik az igénybevétel. Az Erste októberben az előző hónaphoz képest 10 százalékkal növelte az új lakossági hitelkihelyezéseit, és mind a jelzáloghiteleket, mind pedig a Babavárót tekintve az év legjobb hónapját zárta.
A magyarországi Erste-csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – szeptember végére 5156 milliárd forintra nőtt, 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A megtakarításokon belül a befektetések aránya 70 százalékra nőtt a 2022 szeptember végi 60 százalékról.
Az utóbbi évek krízisei, a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború okozta bizonytalan helyzet felértékelte a megtakarításokat. A rendszeresen, akár kisebb összeget félretenni tudó, befektetni vágyó ügyfelek részére létrehozott Erste Future befektetési programban szeptember végén már több mint 65 ezer ügyfél kezelte megtakarítását, ez 42 százalékos növekedést jelent 2022 végéhez képest. A megtakarítási hozamok adózásának júliustól érvényes új szabályozása növelte a tartós befektetési számlák (tbsz) és a nyugdíj-előtakarékossági számlák jelentőségét. Az ügyfelek befektetési portfóliójuk átstrukturálása mellett a hosszú távú befektetési számlák megnyitásával alkalmazkodnak a szociális hozzájárulási adó júliustól élő bevezetéséhez. A havonta nyitott új tbsz-számlák száma látványosan, a korábbi háromszorosára nőtt június óta, miközben az Erste piaci részesedése 35 százalékra emelkedett a szegmensben.
A vállalati területen a kötvény- és hitelállomány együttesen 6,1 százalékkal nőtt egy év alatt, és szeptember végén meghaladta az 1190 milliárd forintot. A bővülés a kis- és középvállalkozások finanszírozása mellett a 2022-ben megvásárolt Commerzbank Zrt.-től átvett hiteleknek volt köszönhető. A Commerzbank nélkül az állomány 7,3 százalékkal csökkent volna tavaly szeptember végéhez képest. A kis- és középvállalkozásoknál a hitel- és kötvényállomány 17 százalékkal gyarapodott (Commerzbank nélkül 4 százalékkal nőtt), a kereskedelmi célú ingatlanoknál 7 százalékkal csökkent (a Commerzbankkal ilyen hitelek nem kerültek az Erstéhez), míg a nagyvállalatok és önkormányzatok esetében 8 százalékkal nőtt (a Commerzbank nélkül 18 százalékkal csökkent volna) 2022 első kilenc hónapjához képest. Az egy évvel korábbinál jóval magasabb kamatkörnyezetben a cégek megfontoltabban nyúlnak külső forráshoz. Az első kilenc hónapban az új kötvények és hitelek volumene 54 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A Commerzbank megvásárlása nélkül a visszaesés 69 százalék lett volna.
