Londoni elemzők - el kellene kezdeni a magyar kamatcsökkentést

Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint minden makrogazdasági alapmutató amellett szól, hogy most már el kellene kezdeni a jegybanki alapkamat csökkentését Magyarországon. A citybeli szakértők 2,00-2,50 százalékpontos idei mérséklést tartanak indokoltnak - tudósít az MTI. (ProfitLine.hu)

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa hétfői ülésén 9,50 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntés megfelelt az általános piaci várakozásnak és az elemzői előrejelzéseknek. A Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni befektetési részlege szerint azonban a magyar jegybanknak minél előbb folytatnia kellene a pénzügypolitikai enyhítést, és az idei év végére 2,00 százalékponttal 7,50 százalékra kellene csökkentenie alapkamatát. Radoslaw Bodys, a BoA-ML londoni közép-európai közgazdásza hétfői elemzésében kiemelte: a magyar gazdaság mély - éves szinten várhatóan 6,5 százalékos - recessziója közepette a hazai össztermék (GDP) arányában mért negatív kibocsátási rés a cég becslése alapján az idén eléri 8-9 százalékot. A kibocsátási rés a még inflációs kockázat nélkül elérhető növekedési potenciál és a várt tényleges GDP-növekedés különbségét méri negatív vagy pozitív irányban. A pozitív kibocsátási rést elemzői körökben általában inflációveszélyesnek tartják, a negatív kibocsátási rés kialakulása azonban erőteljes dezinflációs tényező, sőt deflációs kockázatot is jelenthet. Bodys hétfői előrejelzése szerint az adómódosítások hatásától megtisztított, éves szintre számolt alapszintű magyarországi inflációs ráta a következő tizenkét hónapban a 1,5-2 százalékos sávba süllyed. A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzője úgy számol, hogy a 9,50 százalékos jegybanki alapkamat - a jelenlegi, illetve a BoA-ML által tizenkét havi távlatban jósolt maginflációs ütemmel kiigazítva - 6,2-7,8 százalékos pozitív reálkamatszintet jelent, ami "az egyik legmagasabb reálkamat az egész világon". A ház szerint az áfa-emelés nyomán a teljes kosárra számolt éves infláció akár 8 százalékig is gyorsulhat az idei második félévben. Emellett a döntéshozók továbbra is tartanak attól, hogy a kockázatkerülési hajlam esetleges erősödése nyomán az euró forintárfolyama kicsúszhat az MNB által kedvezőnek tartott sávból. A kamatcsökkentés ellen szóló érvek azonban mindezzel együtt is sokkal gyengébbek az enyhítést indokló tényezőknél. A várt inflációs kiugrást szinte mindenki egyszeri árkiigazításnak tartja, és még az MNB is jelezte, hogy kész túltenni magát ezen, mivel a jelenlegi környezetben nagyon valószínűtlen, hogy az adóintézkedések táplálta áremelkedésnek kedvezőtlen hatásai lennének az inflációs és a bérvárakozásokra, fejtegette a Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzője. Bodys a piaci bizonytalansággal, ingadozásokkal kapcsolatos aggodalmakról úgy vélekedett: a külső finanszírozási pozíció jelentős javulásának csökkentenie kell Magyarország sebezhetőségét, és ha a monetáris enyhítés óvatos és fokozatos, a "világ egyik legmagasabb reálkamata" hatékonyan elejét tudja venni a komolyabb arányú tőkekiáramlásnak. Az újrakezdődő, fokozatos kamatcsökkentési ciklus - ha kellően szélesen hagyja a kamatdifferenciát - még javíthatja is az adósságpiaci hangulatot, ami jót tehet a forintnak is, jósolta a BoA-ML londoni elemzője. A cég térségi szakértője szerint az optimális idei év végi jegybanki kamatszint Magyarország esetében 5 százalék körül lenne, 6,5 százalékos GDP-visszaesést, 3 százalékos maginflációt és változatlan forintárfolyamot feltételezve, de figyelembe véve a kockázatokat is, a ház kamat-előrejelzése 7,50 százalék 2009 végére, és 5,50 százalék 2010 végére. Még nagyobb idei MNB-kamatcsökkentést jósolt hétfői elemzésében a Moody's Investors Service hitelminősítő gazdaságelemző szolgálatának - Moody's Economy.com - londoni közgazdásza. Christine Li a kamattartásról szóló hétfői döntés után kiemelte: a forint március óta 12 százalékot erősödött az euróhoz képest, bár a piac továbbra is ingatag, és "bármilyen rossz hír" destabilizálhatja az árfolyamot. A gyengülő gazdasági kilátások azonban ezzel - és az infláció várható kiugrásával - együtt is kamatcsökkentés mellett szólnak. A legutóbbi adatok szerint a magyar recesszió változatlanul mélyül, és "a vártnál sokkal rosszabb" gazdasági helyzetre tekintettel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hozzájárult a tervezettnél nagyobb idei államháztartási hiányhoz, ami azt jelenti, hogy az idén nem kell pótlólagos kiadáscsökkentéseket végrehajtani. Mindezek alapján a Moody's Economy.com londoni közgazdásza azzal számol, hogy a magyar jegybank 2009 végéig 2,50 százalékponttal 7,00 százalékra csökkenti alapkamatát.