Elemzők a külkereskedelmi egyenleg romlását vetítik előre

A KSH hétfőn közölte: az export euróban számított értéke 0,6 százalékkal csökkent szeptemberben tavaly ilyenkorhoz képest, az importé 12 százalékkal nőtt. A termék-külkereskedelmi egyenleg 1,2 milliárd euróval romlott egy év alatt.
    
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában azt írta: a külkereskedelem többlete idén összességében 3,7 milliárd euróra mérséklődhet a tavalyi 5,62 milliárd euró után. A kivitel kilátásai továbbra is kedvezőek lennének, mivel a korlátozások feloldásával jelentősen élénkülnek a külpiacok, nyár elején az euróövezeti és német konjunktúramutatók egy része történelmi, illetve több évtizedes csúcsokat ért el - jegyezte meg az elemző. A folyamatos termelést azonban a chip- és más alkatrészek hiánya, az ellátási láncok szakadozása és a szűk szállítási kapacitások jelentősen hátráltatják - tette hozzá. A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését nagyrészt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okozza - szögezte le.
    
Suppan Gergely arra is kitért: tavaly az áruforgalmi egyenleg többletének jelentős emelkedése mellett a szolgáltatások egyenlege meredeken romlott, így a folyó fizetési mérleg mérsékelt deficitet mutatott. Idén az áruforgalmi egyenleg romlását ellensúlyozhatja a szolgáltatások egyenlegének javulása, így a folyó fizetési mérleg várhatóan mérsékelt deficitben marad.
    
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője elmondta, hogy az egyenleg romlása ellenére a külkereskedelem nemcsak idén, jövőre is többletes marad. Jelentős "lemorzsolódás" már nem várható, ugyanis 2022 második felében várhatóan az alkatrészhiány korlátai enyhülnek, ami újra lökést adhat a kivitelnek.
    
Az elemző emlékeztetett arra, hogy az alkatrész-problémával az egész régió küzd, Csehországban és Szlovákiában is hasonló a helyzet.
    
Virovácz Péter elmondta azt is, hogy az adatokban nagy meglepetés nem látható: az ipar számaiból már lehetett következtetni az exportteljesítmény romlására, továbbá a GDP-adatokból, a nyersanyagok és az energia árának emelkedéséből az import euróértékének felfutása is kiolvasható volt.
    
A romló külkereskedelmi egyenleg mögött épp a gazdaság jó teljesítménye áll, ugyanis a beruházások és a fogyasztás növekedése is jelentős importhatást von maga után - összegezte a szakember. Arra is kitért, hogy a statisztikai hivatal euróban számol, forintban nézve a romlás még kedvezőtlenebb.