Élénkült az új lakások iránti vágy, mégis kevesebb épült
Kevesebb lakás épült az idei első negyedévben, de az első félév vége is pörgős lehet az év közepén életbe lépő energiafogyasztási szigorítás miatt, majd tovább lassulhat a tempó - áll az ingatlan.com elemzésében, amely a friss hivatalos adatok értékelése mellett több mint 15 ezer hirdetés alapján mutatja be az újonnan épült lakások piacának helyzetét.
Az idei első negyedévben 4528 lakást adtak át az országban, ami 26 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. “A visszaesés annak is köszönhető, hogy a 2020 év végi lakásátadás-dömping áthúzódhatott a tavalyi év elejére, ami magasra tette a lécet az idei első negyedév számára.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A lakásépítési kedv ugyanakkor fokozódott, mivel 8001 lakásra adtak ki engedélyt a hatóságok. Ez 15 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.
Erős évkezdés
A szakértő szerint egymással ellentétes tényezők határozzák meg ezt az új lakások piacát az idén. Az év első négy hónapjában a kereslet ugyan elmarad a tavalyitól, de ötéves távlatban a második legerősebb évkezdetről beszélhetünk. “A kínálati oldalnak a tavaly ősszel indított zöld otthon program nagy lendületet adott, így idén áprilisban nagyobb volt az új lakások választéka, mint egy évvel korábban. Sőt, soha annyi településen nem kínáltak eladásra új lakóingatlanokat, mint most.” - fogalmazott Balogh László. A zöld otthon program kerete azonban lényegében kimerült, így erről az oldalról nem kap további támogatást az új lakások piaca.
Az új lakások iránti kereslet az elemzés szerint éves szinten 18 százalékkal csökkent az idei év első négy hónapjában, de 11 százalékkal volt magasabb, mint a járvány előtt, azaz 2019 azonos időszakában. A kínálat 3 százalékkal nőtt, így több mint 8 ezer új lakást kínáltak eladásra országszerte. Ezeknek a 32 százaléka Budapesten található, 26 százalékuk pedig Pest megyében. A megyeszékhelyek részesedése 16 százalékos, a fővároson kívül kisebb városok települések pedig szintén 26 százalékos részesedést mondhatnak maguknak.
Árkörkép az országból
Az utóbbi időszakban látott keresletbővülés és a költségek növekedése miatt az új lakások ára is jelentősen nőtt. A kínálatban szereplő budapesti új lakásokat piacot április végén 1,1 millió forintos átlagos négyzetméterár jellemezte, ami több mint 20 százalékos drágulásnak felel meg éves szinten. A fővároson belül jókora eltérések vannak. Az I. és XII. kerületben 2 millió forint fölé kerültek a négyzetméterárak, míg a legolcsóbb városrészek között van például a XVIII., a XX., a XXIII. kerület, ám ezekben is 813-828 ezer forintos összeggel érdemes számolni négyzetméterenként.
A megyeszékhelyek piacán 29 százalékkal 755 ezer forintra nőtt az átlagár, a különbségek itt is tetemesek. Debrecenben 890 ezer, Pécsen 885 ezer, Veszprémben 874 ezer, Győrben 806 ezer forintért kínálták eladásra az új lakások négyzetméterét. Ezzel szemben például legolcsóbb megyeszékhelyek táborába sorolható többek között Szolnok, Nyíregyháza és Békéscsaba, ezekben a városokban 600 ezer forint alatt maradnak az árak.
Fókuszban az energiafogyasztás
Balogh László azt mondta, az idei első félévben élénk maradhat az új lakások piaca, elsősorban azért, mert júliusban lép életben az új energiaszabály, amely szerint legalább BB-s kategóriába tartozó lakóingatlan kaphat utána használatbavételi engedélyt. “Így, akik még csak a CC-s besorolású ingatlant építenek, addig át kell adniuk azt. Nemcsak a szabályozás, hanem az energiakrízis miatt is fokozott szerepet kap az energiafogyasztás a következő időszakban.
Támaszt adhat a piacnak egy újabb, állami vagy jegybanki program, ebből a szempontból kedvező, hogy a Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban megszerzett zöld mandátumára hivatkozva nyitottságát fejezte ki arra, hogy folytassa a zöld otthon programot.
