Élettársad van nem házasságban élsz? Akkor most bajban vagy!

Sok a félreértés és a hiányos tudás

Bár a korábbiaknál valamivel többen vannak tisztában az élettársi kapcsolat vagyonjogi szabályaival, továbbra is rengeteg téves elképzelés él az emberekben – derült ki egy országos, reprezentatív felmérésből.

Noha közel egymillió ember él élettársi kapcsolatban Magyarországon, mindössze a lakosság fele tudja, hogy az élettársakra nem ugyanazok a vagyonjogi rendelkezések vonatkoznak, mint a házastársakra.

Öröklés? – Szinte lehetetlen!

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) megbízásából készült kutatás szerint csupán minden harmadik válaszadó tudta helyesen, hogy élettársak nem örökölnek automatikusan egymás után. Sokan csak a társuk halála után szembesülnek azzal, hogy végrendelet nélkül semmire nem jogosultak a hagyatékból.

Az élettárs nem házastárs

A felmérés kimutatta, hogy a magyarok nagyjából fele tisztában van azzal, hogy más szabályok érvényesek az élettársakra, mint a házastársakra. Ugyanakkor a lakosság másik fele tévhitben él, és különösen azok között magas a hibás válaszok aránya, akik maguk is élettársi kapcsolatban élnek.

Pedig a tisztánlátás kulcsfontosságú, hiszen az élettársi kapcsolatok száma folyamatosan növekszik. A KSH 2016-os felmérése szerint már minden tizedik magyar ezt az együttélési formát választotta a házasság helyett. A friss adatok az idei népszámlálás után lesznek elérhetők.

Vagyonjogi különbségek

A házaspárokkal szemben az élettársak jogilag önálló vagyonszerzők maradnak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben nincs köztük külön vagyonjogi szerződés, a törvény nem tekinti közösnek a megszerzett vagyont. Ha szétválnak, nem fele-fele arányban osztoznak, hanem csak azt követelhetik vissza, amennyivel hozzájárultak a vagyon gyarapodásához.

„Hosszabb távú kapcsolat esetén érdemes a feleknek tisztázni a vagyoni helyzetüket. Egy élettársi vagyonjogi szerződésben részletesen rögzíthető, ki mivel járul hozzá a közös kiadásokhoz, és kinek mihez lehet később joga” – hangsúlyozza dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke. A szerződés azonban csak akkor érvényes, ha közjegyzői okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat formájában készül, a saját kezűleg írt, tanúkkal aláírt megállapodás nem bír joghatállyal.

Az öröklés szabályai

Az öröklés terén is alapvető eltérés van. Házastárs esetében a túlélő felet haszonélvezeti jog illeti meg a közös otthonon és berendezésein, továbbá egy gyermekrésznyi tulajdon is megilleti. Élettársaknál viszont nincs törvényes öröklés: végrendelet nélkül semmit sem kapnak, és ha nincs tulajdonrészük a közös lakásban, akár ki is költöztethetik őket az örökösök.

A közös gyermek sem változtat a helyzeten – az élettárs ettől még nem válik törvényes örökössé. Ha valaki gondoskodni szeretne társáról, elengedhetetlen a végrendelet készítése. A közjegyző által hitelesített végrendelet előnye, hogy minden formai követelménynek megfelel, ezért nem támadható meg, és biztosan előkerül a hagyatéki eljárás során, hiszen a közjegyző bejegyzi a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.

Tudásszint és tévhitek

A kutatás szerint bár javult a lakosság ismerete az előző évhez képest, még mindig sok a bizonytalanság. Idén a megkérdezettek 35 százaléka tudta helyesen, hogy végrendelet nélkül nem örökölnek egymás után az élettársak (szemben a 2021-es 25 százalékkal), 40 százalék viszont tévesen válaszolt, 25 százalék pedig nem tudott állást foglalni.

A válaszadók harmada abban a tévhitben él, hogy az élettársak ugyanazokra a családi kedvezményekre jogosultak, mint a házaspárok. Valójában csak tízből négy ember tudta helyesen, hogy nem minden támogatás jár nekik.

Szintén csak kevesen tudták, hogy az élettársi kapcsolatban nem válnak közössé a tartozások és a felvett hitelek. Ugyanakkor a többség – kétharmaduk – tisztában volt vele, hogy az élettársak is köthetnek vagyonjogi szerződést, és közel nyolcvan százalék tudta, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozatukat be lehet jegyeztetni az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába, ami több családtámogatás igényléséhez szükséges.