Törvényi változás! Bajban leszel, ha élettársként éltek, nem pedig házasságban!
Sok a félreértés és a hiányos ismeret a köztudatban
Bár valamelyest nőtt azok száma, akik tisztában vannak az élettársi kapcsolatok vagyonjogi szabályaival, a téves elképzelések még mindig széles körben elterjedtek – derült ki egy országos reprezentatív felmérésből.
Miközben Magyarországon közel egymillió ember él élettársi viszonyban, csupán nagyjából minden második válaszadó tudja, hogy az élettársak esetében eltérő jogi szabályozás érvényesül, mint a házastársaknál.
Öröklés? – A legtöbben nem számolhatnak vele
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által megrendelt kutatás rávilágított: mindössze a válaszadók harmada van tisztában azzal, hogy élettársak nem öröklik automatikusan egymás vagyonát. Sokakat csak a társuk halála után ér a meglepetés, amikor kiderül, hogy végrendelet hiányában semmilyen joguk nincs az elhunyt vagyonához.
Az élettárs nem azonos a házastárssal
A nyári, országos szintű közvélemény-kutatás – amelyet a Kantar Hoffmann készített a MOKK megbízásából – azt mutatta, hogy a magyar lakosság körülbelül fele tudja: az élettársi kapcsolatokra nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a házasságokra.
A kutatás azonban azt is kimutatta, hogy a társadalom másik felének továbbra is téves elképzelései vannak, és különösen az élettársi kapcsolatban élők között magasabb az aránya azoknak, akik helytelen válaszokat adtak.
Pedig fontos lenne ismerni a vagyoni szabályokat, hiszen az elmúlt évtizedek során jelentősen nőtt az élettársi kapcsolatok aránya. A KSH 2016-os adatai szerint minden tizedik ember ezt az együttélési formát választotta a házasság helyett. A legfrissebb statisztikai arányokra a 2022-es népszámlálás eredményeiből lehet majd következtetni.
Társ az életben, de nem a vagyonban – alapesetben
A házastársaktól eltérően az élettársak a törvény szerint a közös életük idején is önálló vagyonszerzőknek számítanak, tehát ha nem kötnek külön megállapodást – például vagyonjogi szerződést –, akkor nem jön létre közös vagyonuk.
Amennyiben különválnak, a vagyonmegosztás sem automatikusan fele-fele arányban történik, hanem a hozzájárulás mértéke szerint lehet igényt érvényesíteni.
„Hosszabb együttélés esetén mindenképpen célszerű tisztázni a vagyoni helyzetet. Egy élettársi vagyonjogi szerződés hasonló módon szabályozhatja a vagyoni viszonyokat, mint egy házassági szerződés” – hívta fel a figyelmet dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke.
A megállapodás azonban csak akkor jogszerű, ha közjegyzői okiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban rögzítik. Az otthon, kézzel írt megállapodás – még tanúk aláírásával is – érvénytelen.
Örököl a házastárs, de nem az élettárs
Az öröklés terén is jelentős eltérés tapasztalható. A törvényes öröklés szerint a házastársnak haszonélvezeti joga van a közösen lakott ingatlanra és a berendezési tárgyakra, emellett a hagyatékból egy gyermekrész is megilleti.
Ezzel szemben az élettárs nem tekinthető törvényes örökösnek, így ha nincs végrendelet és az illető nem tulajdonosa a közös otthonnak, az örökösök akár ki is költöztethetik onnan.
A közös gyermek sem garantál öröklést
Sokan csak a hagyatéki eljárás során döbbennek rá, hogy a hosszú együttélés és a közös gyermek ellenére sem örökölnek automatikusan egymás után. Ezért fontos, hogy az élettársak végrendelettel gondoskodjanak egymás jövőjéről.
A közjegyző által készített végrendelet előnye, hogy az megfelel a jogszabályi előírásoknak, így nem lehet megtámadni, és a hagyatéki eljárás során biztosan előkerül, mivel a közjegyző rögzíti a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában.
Sokan nincsenek tisztában a jogi háttérrel
A MOKK által rendelt kutatás szerint kis mértékben javult a lakosság tájékozottsága az előző évhez képest. Idén a megkérdezettek 35 százaléka tudta biztosan, hogy végintézkedés hiányában az élettársak nem öröklik egymás vagyonát, míg 40 százalék tévesen vélekedett. Tavaly csupán 25 százalék válaszolt helyesen, és 50 százalék helytelenül.
A megkérdezettek harmada még mindig úgy gondolja, hogy az élettársak ugyanazokra a családi kedvezményekre és támogatásokra jogosultak, mint a házaspárok, holott ez nem igaz – ezt csupán tízből négy válaszadó tudta helyesen.
A felmérés azt is megmutatta, hogy csak a válaszadók harmada tudta: az élettársi kapcsolat alatt felvett hitelek és adósságok nem válnak automatikusan közössé.
Pozitívum viszont, hogy a válaszadók kétharmada tisztában van vele: az élettársak köthetnek vagyonjogi szerződést, amellyel rendezhetik vagyoni viszonyaikat.
Emellett majdnem nyolcvan százalékuk tudta azt is, hogy a közjegyző előtt tett élettársi nyilatkozat – amennyiben kérik – bekerül az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába, és ez több családtámogatás igénybevételének alapfeltétele lehet.
